NAK TechLab: inkubátorban nevelkedhetnek az agrárinnovációk
Meghirdették a NAK TechLab programon belül az inkubációs időszak indulását. Miről szól maga a program?
Az inkubációs program az egész éves innovációs program azon 3 hónapos időszaka, amikor startup vállalkozásokat kapcsolunk össze a legnagyobb hazai agrárvállalkozásokkal. Tesszük ezt azzal a céllal, hogy az agrárszektor számára hasznos fejlesztések minél gyorsabban és a gazdák igényeire szabva kerüljenek piacra. A nagyvállalatok szerepe ezen folyamat után is hasznos, mivel kiterjedt kapcsolatrendszerük miatt gyorsabban tudnak elterjedni az új megoldások. A közös munka során a vállalatok szakértői mellett üzletfejlesztési és agárszakemberek segítik a munkát, ami idén kiegészül befektetési lehetőséggel is. Napjainkban a mezőgazdaságnak három dolognak kell megfelelnie egyszerre: legyen elegendő és jó minőségű élelmiszer, az élelmiszereket fenntartható módon állítsák elő, és gazdasági haszna is legyen a termelőnek. Az éghajlatváltozás eközben szélsőséges helyzetek elé állítja a gazdálkodókat, ami alapból frusztrációt okoz számukra, ezt pedig csak fokozza, hogy az uniós agrárpolitika is sokszor a gazdákat hátráltató döntéseket hoz. Egy biztos: változtatni kell az eddig gazdálkodási gyakorlaton, az új kihívásoknak megfeleléshez pedig új technológiákra, újfajta megközelítésekre van szükség. Ezt igyekszik nagyon proaktív módon támogatni a programunk.
A NAK TechLab program miként tud segíteni ebben?
A mi szerepünk az, hogy ezek az új technológiák minél nagyobb számban és gyakorlatorientáltan álljanak a gazdálkodók rendelkezésére. Ehhez először szakértőinkkel és a programban együttműködő, a magyar agrárium szinte egészével kapcsolatban álló nagyvállalatokkal – mint a Bonafarm Csoport, a KITE Zrt., az Axiál Kft. és a Bio-NatKft. – felmérjük, hogy milyen problémákra kell megoldást találni. Ők pontosan tudják, mire van szükségük a piacon dolgozó agrárvállalkozásoknak, éppen ezért minden évben megfogalmazzák, melyek a legégetőbb kihívások. Ezek „fejlesztői nyelvre” fordításához mély, összetett szakmai ismeretek szükségesek. Itt jön képbe a NAK szakértői gárdája, akik segítenek ezeket a felvetett problémákat letisztítani és olyan formában megfogalmazni, ami a startupok számára is értelmezhető, így pedig már el tudjuk indítani a körükben a toborzást. Tehát ebben a szakaszban a kamarának egyfajta tolmács funkciója is van.
Ezek a technológiai cégek ugyanis nem feltétlenül értenek mélyen az agrárszakmai kérdésekhez, mi pedig az ő nyelvükön magyarázzuk el, hogy mik ezek a problémák, mikre kell technológiai megoldást szállítaniuk.
Miután becsatornáztuk a startupokat a folyamatokba, továbbra is fontos az összekötői szerepkör, a fejlesztők és a nagyvállalati szakemberek együttműködésének összehangolása.
Mi a tapasztalat, mennyire nyitottak a startupok az agrárium felé?
Azt látjuk, hogy a „menő” dolgokkal, például mesterséges intelligenciával, képfelismeréssel foglalkozó technológiai cégek, amelyek más ágazatban akár már előrehaladtak fejlesztésekkel, nagyon nyitottak az agrárterületre. Talán azért is, mert látják a relatív fejletlenséget, vagyis hogy „több helyük” van még ebben az ágazatban, nagyobb piacot tudnak szerezni a tudásukkal. Másfelől pedig azt gondolom, maga a téma is érdekes, kézzelfogható, az élelmiszer-termelésen keresztül a társadalmat is jobban érintő témákkal foglalkozhatnak.
Mikor indul az inkubációs időszak?
Minden évben augusztus végén indul, idén augusztus 15-éig jelentkezhetnek a startupok, konkrét kihívásokra. Az inkubációs program három hónap. Ez alatt folyik a fejlesztői munka a nagyvállalatok közreműködésével, helyszíni látogatás a nagyvállalatnál, folyamatos mentoráció agrárszakmai és üzleti oldalról.
Említette a potenciális befektetőket. Milyen lehetőségeik vannak még tőkebevonásra a programban?
A tőkeigény kapcsán idén egy újdonsággal is szolgálunk. Kockázati tőkealap-kezelőkkel az indulás óta kapcsolatban állunk. Ők inkább kiforrottabb, olyan érettségi fázisban lévő projekteket támogattak, ahol már kész termékekről beszélünk. Ez az inkubátor programban jelen lévő csapatokra alapvetően nem jellemző, a befektetők sokszor túl kockázatosnak tartják a termék ilyen korai fejlettségi stádiumában beszállni. Így sokszor nem érkezett időben tőke, pedig lehet, hogy csak az a kis lökés kellett volna a nagy sikerhez. Most az Óbudai Egyetemnek van egy olyan kockázati tőkealapja, amelyik éppen ilyen korai fázisban fektet be. Ez egyrészt nagy segítség a startupoknak, másrészt az egyetemnek is biztonságot nyújt, hogy egy komoly piaci szereplő igazolja a fejlesztés jövőbeli piaci relevanciáját.
Melyek az idei kihívások, amelyekre várják a megoldásokat?
A teljesség igénye nélkül, például a Bonafarm több ágazatot lefedve vár újító megoldásokat, mint például az AI-alapú rendszerek alkalmazása a növénytermesztésben vagy a sertéstenyésztésben, illetve a feldolgozási folyamatokat könnyítő képfelismerő rendszerek. A Green Deal által támasztott elvárásoknak való digitalizációs megfelelésre is vár megoldásokat a KITE, de keresnek a digitális átállást segítő AI-fejlesztéseket is. Az Axiál a portfóliójába illeszkedő precíziós megoldásokat vár, mint az okos mezőgépek szenzoraiból származó adatok újszerű hasznosítása. Illetve képfelismeréssel és adatfeldolgozással kapcsolatos megoldást keres a tápanyaghiány azonosítására a Bio-Nat.
A NAK milyen szolgáltatást nyújt az inkubátor program ideje alatt?
A kamarai agrárszakértők, illetve külsős üzleti mentorok, kockázatitőke-befektetők folyamatosan támogatják a nagyvállalatok és a startupok együttműködését. Ha kell finanszírozással, ha kell, szaktudással. Az inkubációs három hónapban folyik a tesztelés, a készülő innováció pontosítása.
Ha minden jól megy, a három hónap végére összeáll egy validált megoldás, ami új, és amiben már van piaci potenciál.
Mivel hazai fejlesztésekről van szó, azok figyelembe veszik a magyar mezőgazdaság sajátosságait. Így jutunk el a problémától a piacképes megoldásig.
Hogyan zárul az inkubációs időszak?
Egy „demo day-en” mutatják be a startupok a fejlesztéseket, a november 21-i Agtech SUMMIT rendezvényünkön. Ez egyben szakmai eszmecsere is, amelyen a startupok, a nagyvállalatok és a szakértők részvételével rendezett kerekasztal-beszélgetések is részei a programnak. Büszkék vagyunk arra, hogy ezen a programon rendre nagyon sok fiatal vesz részt. Sok olyan szakember számára, aki egyébként távol van az agráriumtól, a SUMMIT hangulata, kulisszái azt a világot idézik, amiben ők is otthonosan mozognak.
Ezáltal pedig számukra is kézzel foghatóvá válik az az üzenetünk, hogy az agrárium nem az a „poros” ágazat, ahogyan sokak tudatában él, hanem egy innovációt befogadó, az új technológiákat használni tudó, a fiatalok számára sok lehetőséget nyújtó iparág.
Milyen egyéb konkrét együttműködésekről, illetve sikeres termékekről lehet már beszámolni?
Közreműködésünknek köszönhetően több mint egymilliárd forint befektetést kaptak már eddig agrár startupok. Például egy segítségünkkel kialakított kártevő előrejelző rendszer ma már nemcsak Magyarországon és több európai országban elérhető, hanem az USA-ban is. Kifejlődött több olyan állattartó telepi megoldás is, amely képfelismerő szoftver segítségével teszi hatékonyabbá a betegségek detektálását vagy éppen a súlygyarapodást. Üvegházak modernizálására fókuszáló szoftver és hardver is fejlődött már a programban. Szerencsére nagy számban születtek működő- és piacképes fejlesztések, ez is motivál bennünket a program folytatásában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.