Úgy megfertőzhette a magyar gazdaságot a német ipar, hogy megint földbe állhatott a GDP-növekedésünk

Kedden teszi a közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második negyedéves GDP-adatokat, amelyeket most a szokottnál is nehezebb megbecsülni. Ugyan a belső fogyasztás kezd helyreállni, és a kiskereskedelem, valamint az építőipar az élénkülés jeleit mutatja, az ipar továbbra sem talál magára, ahogy a beruházásoknál sem látszik fordulat.

Noha a szakértők válaszai alapján készített elemzői konszenzus szerint az április és június közötti három hónapban éves alapon 2,5 százalékkal, negyedéves bázison pedig 0,6 százalékkal bővülhetett a hazai kibocsátás, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai alapján nem zárható ki, hogy ettől jóval rosszabb számokat látunk. A tárcavezető az Inforádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy elmarad a magyar gazdaság növekedése az év első három hónapjától a külső keresleti problémák miatt. Vagyis az első negyedévben mért 1,7 százalékos növekedés után újfent elakadhatott a gazdaság helyreállása.

Az ipar és beruházások le-, az építőipar és kiskereskedelem felhúzta a növekedést

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló havi adatok alapján jelentős a bizonytalanság a GDP várható alakulását illetően.

Az április-májusi kiskereskedelmi adatok csak kismértékű élénkülést mutatnak a forgalom volumenében, miközben az építőipari termelés összességében fokozódott, az ipari termelés pedig jelentős részben a külső kereslet gyengélkedése okán érdemi visszaesést mutatott az első negyedévhez viszonyítva. 

– fogalmazott az elemző, aki éves alapon 2,4 százalékos GDP-növekedést vár.

A legpesszimistább jóslatot a hazai elemzők a második negyedévre vonatkozóan Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője adta, 

ennek nyomán éves bázison mindössze 1,4 százalékkal bővülhetett a hazai GDP. Mindezt az exportpiacaink romló teljesítménye és a fogyasztás lassú beindulása alapján állítja.

Az ipar és Németország továbbra is ludas a gyenge exportért

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt emelte ki kommentárjában, hogy a makrogazdasági folyamatok kifejezetten ellentétes képet vázolnak fel: annak ellenére, hogy az erőteljes reálkereset-emelkedés a fogyasztás bővülését kellene, hogy eredményezze, ezzel szemben áll a gyenge külső keresletet, különösen a német ipar problémái miatt. Jelezte, hogy az adja a nehézséget, hogy e tényezőkből kell megbecsülni, hogy összességében hogyan alakulhatott a második negyedévben a gazdasági teljesítmény változása.

Májusban több mint 10 százalékkal esett vissza a  magyar gazdaság húzóágazatának számító jármű- és akkugyártás. Ami korántsem véletlen: ugyanabban a hónapban Németországban 30 százalékkal csökkentek az új e-autó-eladások, ráadásul ez volt az ötödik hónap idén, amikor vaskos mínuszt produkált a szektor. Mivel Magyarország legnagyobb exportpartnere Németország, így nem meglepő módon ez a magyar külkereskedelmi adatokban is azonnal megjelent: az ipari export 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 16,6 százalékkal esett vissza, a villamos berendezéseké pedig 33 százalékkal.

Hangsúlyosabbá váltak a negatív kockázatok, továbbra is várat magára a beruházási fordulat

Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója jelezte, egyelőre fenntartják az idei évre vonatkozó 2,5 százalékos előrejelzésüket, 

Ahogy az egész évben, úgy a második negyedévben is jelentősen járulhatott hozzá a növekedéshez a magánfogyasztás, a gyors reálkereset-emelkedésnek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalomnak köszönhetően.

Ugyanakkor a beruházások visszaesése feltehetően még a második negyedévben is folytatódott. Mivel az iparvállalatok továbbra is borúlátóak, így becslésük szerint a belföldi felhasználás egyelőre csak jelképes mértékben bővült. Ez utóbbi miatt a nettó export második negyedévben a gyenge exportdinamika ellenére is érdemben segíthette a növekedést.

Matheika Zoltán az év egészét tekintve jelenleg az ipar stagnálását várja, viszont jelezte, hogy az aszállyal párosuló nyári hőhullám következtében mostanra már a mezőgazdaság is a negatív növekedési kockázatok közé került.

Maradt azért pozitívum is

„A jó hír az, hogy összességében fennmaradhatott a pozitív momentum a magyar gazdaságban, vagyis az előző negyedévhez képest érdemben bővülhetett a gazdaság. A rossz hír, hogy ez a negyedéves bázisú növekedés azért némileg elmaradhat az első negyedévben regisztrált dinamikától” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint 0,6 százalékos negyedéves bázisú növekedés a tavalyi alacsony bázis mellett érdemben felfelé mozdítja az éves alapú GDP-adatot.

Az első negyedévben mért (nyers) 1,1 százalékról a második negyedévre 2,3 százalékra ugorhatott az index. Tekintettel arra, hogy a második negyedév egészében a munkanapok száma (62) megegyezett mind az egy évvel korábbi azonos időszakival, mind az első negyedévivel, így most a korábbi adatközléshez hasonló drasztikus eltérés a nyers és a szezonálisan igazított mutató között nem várható.

Az év második felében rá kellene kapcsolnia a gazdaságnak

Regős Gábor szerint a most beérkező adat meghatározza majd, hogy az éves növekedés inkább a 2 vagy inkább a 3 százalékhoz lesz közelebb, és ebben meghatározó lesz az, hogy az ipar, és azon belül is a két kulcsiparág (járműgyártás, akkumulátorgyártás) teljesítménye hogyan alakul. 

A jövő évi növekedés kapcsán pedig alapvetően három kérdőjel látszik: 

• mennyire növekednek a bérek (ebből a szempontból fontos tényező a garantált bérminimum, illetve a minimálbér emelése), és az mennyire bővíti a fogyasztást,
• hogyan alakul a külső kereslet, tud-e teljesíteni az ipar, illetve
• mi lesz az uniós források sorsa.

Molnár Dániel hozzátette, hogy az idei év egészére 2,7 százalékos gazdasági növekedést vár, ehhez azonban szükség van az utolsó két negyedévben 1 százalékot meghaladó, negyedéves növekedési ütemre, ennek pedig feltétele, hogy az ipari termelés, és azon keresztül az export is felpattanjon a következő hónapokban. 

„Jövőre viszont várakozásaink szerint, amennyiben rendeződik a külső kereslet, kiegyensúlyozott szerkezetben, a fogyasztás mellett a beruházások és a nettó export által is támogatva, elérhető a 4 százalék feletti bővülési ütem” – jósolta a Makronóm Intézet szakmai vezetője.