Ahogy megírtuk, csütörtöktől jelentősen csökkenhet a benzin és gázolaj nagykereskedelmi ára, az előbbi 8, az utóbbi 6 forinttal. Ezzel július 10. óta, amióta kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatos áresésről adtunk számot, a benzin literje 32 forinttal, míg a gázolajé 43 forinttal csökkent. Pontosabban kellett volna, ugyanis az elmúlt egy hónapban ebből a kiskereskedelmi árakban szinte semmi nem realizálódott, ezért írtuk nemrég azt, hogy alapos a gyanú, hogy egy az egyben lenyelték a kereskedők az áresést.
Csak hogy érzékeltessük: a 95-ös benzin átlagára július 10-én a Holtankoljak szerint 616 forint, a gázolajé 623 forint volt, így ha az utolsó fillérig átviszik a nagykereskedelmi ár csökkentését a kutasok, akkor benzinnek jelenleg 584 forintba, míg a gázolajnak 580 forintba kellene kerülnie. Ehhez képest a kutak többségében az augusztus 20-i hétvégén még mindig 610 forint körül mozgott a benzin és a gázolaj literje, tehát erősen kérdéses, hogy a hosszú hétvégét követő első bejelentésben szereplő csökkenésből mit fognak látni csütörtöktől az autósok.
Az is beszédes, hogy a Holtankoljak, amely rendszeresen közli a másnaptól érvényes várható kiskereskedelmi átlagárakat, ezúttal csak az aktuális árakat tüntette fel.
Pedig most minden okuk megvan a kutasoknak arra, hogy végre tényleg csökkentsék az áraikat.
Az európai piacon mérvadó olajárfolyam, a Brent cikkünk írásakor épp 77 dolláron tartózkodott, de a másik fő komponens, ami szintén meghatározza az árak alakulását, a forint is kedvező irányba mozdult el. A magyar deviza dollárral szembeni 353-as jegyzésére, akárcsak a mostani olajárszintre, utoljára június elején volt példa,
akkor a benzin 590 forintba, míg a gázolaj 596 forintba került literenként, tehát még utána is lenne tér árcsökkentésre, ha csütörtökön átviszik a kisker árakba a beszerzési ár csökkenését a kutasok.
Ezt követően jött egy újabb drágulási hullám, ami ki is verte a biztosítékot a kormánynál, Orbán Viktor, aki alapvetően a tárgyalásos megoldás híve volt, a szokásos július 5-i, péntek reggeli rádióinterjújában is üzent a szektor képviselőinek. A miniszterelnök szerint felrúgták a korábban kötött megállapodást, és jelezte, „nem szólunk kétszer”.
Bujdos Eszter, a Holtankoljak ügyvezető igazgatója korábban a Világgazdaságnak azzal indokolta a nehezen következő árazási gyakorlatot, hogy a kereskedők most próbálják kompenzálni a korábbi veszteségeiket, szerinte májusban épp fordítva történt, nagykereskedelmi nem, a kiskereskedelmi ár viszont mérséklődött.
Nincsen törvényszerűen leírva, hogy ha csökken a nagykereskedelmi ár, akkor a kiskereskedelmi árnak is követnie kell. Májusban pont az ellenkezője történt: akkor nem változott a nagykereskedelmi ár, miközben a kisker árat csökkentették a kutasok
– magyarázta az ügyvezető igazgató, aki szerint felső nyomásra olyan alacsony szintre süllyedt az üzemanyagkutak árrése, hogy azt hosszú távon fenntartani nem lehetett.
Ugyanakkor ez mégsem ad magyarázatot arra, hogy miért nem követi le a Brent és a forint árfolyammozgását a Mol, amely mind a kis-, mind pedig a nagykereskedelmi piac meghatározó szereplője. Egy magyarázat lehet, hogy a Molnak nemcsak a hazai, hanem a szomszédos országok árazását is figyelemmel kell követnie, és itt az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az árak, ami enyhítette a kormány oldaláról érkezett nyomást is a szektoron. Romániában jelentős adóemelés történt nemrégiben, júliusban a benzin ára, amely korábban 50-60 forinttal is alacsonyabb volt, megközelítette a 600 forintot. Ez valószínűleg a szomszédos országok átlagárát is jócskán feljebb húzza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.