Varga-Bajusz Veronika a magyar felsőoktatás napján, az egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén köszöntőjében azt mondta, hogy a felsőoktatás egyszerre van a hallgatókért, a családokért, a tanárokért, a magyar gazdaságért és a magyar nemzetért, azaz "értünk, jelenünkért és jövőnkért".
Éppen ezért a magyar kormány partnerséget kínált, amikor az egyetemek kezdeményezésére belevágott a felsőoktatás megújításába, egy olyan "versenyképességi programba, amelynek keretében a megújult egyetemi struktúrák lendületet tudtak venni" - emelte ki.
Közölte, alig pár évvel a modellváltás után tervekkel, álmokkal bíró vezetőket, innovatív, kreatív diákokat, innovációs ökoszisztémát látni az egyetemek körül, és társadalmi bizalom figyelhető meg az egyetemek iránt.
A modellváltással bekövetkező sikeres versenyképességi fordulat keretében a felsőoktatási intézményeket összekötötték a gazdasági és térségi szereplőkkel, rugalmasabbá tették működésüket, alapjaiban változtatták meg a hazai felsőoktatás finanszírozását, és teljesítményrendszert rendeltek hozzá
- sorolta.
Az államtitkár aláhúzta: az új magyar felsőoktatási rendszer versenyképes, rugalmas, autonóm, kiszámíthatóan és átláthatóan működik, míg megteremti az előrelépés lehetőségét az oktatás, a kutatás, a gazdálkodás terén.
A magyar egyetemek eredményei megerősítik mindezt, hiszen - tette hozzá - az intézményekbe, ezen belül a műszaki, a természettudományi, a mérnöki, az informatikai szakokra többen járnak ma, mint korábban, továbbá javultak a lemorzsolódási adatok és nőtt a nemzetközi publikációk száma is.
Varga-Bajusz Veronika kitért arra, hogy ugyan "próbálják ellehetetleníteni a nemzetközi térben az egyetemeinket", mégis, míg öt éve hét, három éve kilenc, idén már tizenkét hazai egyetem szerepel a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában, három pedig a top két százalékban, és egy egyetem a legjobb egy százalékban van.
Mindezt olyan programok segítik, mint a tízmilliárd forintból elindított Pannónia Program, amelynek keretében a magyar diákok a világ vezető egyetemein vehetnek részt képzéseken - mondta.
A kutatási programok közül kiemelte: a magyar kormány 2024-ben önerőalapot hozott létre a Horizont Európa projektekben, emellett nyolcmilliárd forint keretösszeggel elindította a HU-rizont programot, amelynek célja, hogy a modellváltó egyetemek ne csak Európa, hanem a világ legjobb egyetemeivel végezzenek közös kutatásokat - ismertette.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a magyar sportsikerek egy jó része felsőoktatási hallgatókhoz fűződik.
A párizsi olimpiai játékokon például a magyar csapat tagjai által nyert 19 éremből 16 megszerzéséhez járultak hozzá hallgatók, továbbá minden második csapattag egyetemi hallgatók közül került ki.
A kormányzat a sikerek érdekében is támogatja milliárdokkal az egyetemi sportot - jelentette ki.
Varga-Bajusz Veronika a PTE-vel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az 1367-ben alapított pécsi egyetem "nemzeti kincs", egy olyan egyetemi központ, amelyre a térség, annak gazdasági és társadalmi szereplői is számítanak.
Miseta Attila, az egyetem rektora beszédében komoly sikerként értékelte, hogy idén nagyjából ugyanannyian jelentkeztek a PTE képzéseire, mint egy esztendővel korábban, s azt is, hogy a felvettek száma szintén hasonlóan alakul.
A felsőoktatás előtt álló kihívásokról szólva úgy vélekedett:
a mesterséges intelligencia a jövőben az ipari forradalomhoz hasonlatos változásokat indít el a világban, ez pedig az egyetemek falait sem fogja elkerülni.
Péterffy Attila (Pécs Jövője), a baranyai vármegyeszékhely polgármestere kiemelte: a város és az egyetem az utóbbi években gazdasági, kulturális tekintetben egyre szorosabbra fűzte kapcsolatát, de fenntarthatósági kérdésekben is együttműködtek.
Kiemelte, hogy a város a pedagógus-hallgatók és a frissen végzett tanárok számára szolgálati lakásokat ajánlott fel nemrégiben, míg
tavaly óta a külföldi hallgatókat is szolgálva menetrend szerint közlekedő repülőjáratok is indultak Pécs és München között.
A tanévnyitón köszöntötték a PTE nemrégiben állami, illetve városi díjakkal kitüntetett hallgatóit, oktatóit, professzorokat avattak, valamint átadták az egyetem legjelesebbjeinek járó díjakat. Pro Universitate Quinqueecclesiensi kitüntetésben részesült Németh Péter akadémikus, míg a Nagy Lajos király-díjat Nagy Imre professzor emeritus vehette át.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.