Bár némileg lassult, augusztusban is folytatódott a keresetek tetemes mértékű emelkedése az elmúlt évhez képest, így a reálbérek növekedése augusztusban is 9 százalék fölött maradt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője szerint, bár a lassulás főként a költségvetési és a nonprofit szférához volt köthető, megjegyezte, hogy a területen még ezzel együtt is gyorsabb volt az átlagnál a béremelkedési ütem, hiszen éves alapon 14,4, illetve 15,8 százalékos növekedésről beszélhetünk.
A Makronóm szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami szférában továbbra is érezhető az év eleji pedagógusbér-emelés, aminek köszönhetően az oktatásban több mint 26 százalékkal voltak magasabbak a keresetek, mit egy évvel korábban. Érdemi lassulás főként a közigazgatásban és az egészségügyben volt tapasztalható, az utóbbi esetben Molnár Dániel szerint a tavaly júliusi, 18 százalékos egészségügyi szakdolgozói béremelés bázisba kerülése volt a döntő tényező.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint
a reálbérek jelentős növekedése jó alapot teremt a fogyasztás bővüléséhez, amely már az előző negyedévek GDP-adatain is látszott, és amely idén a gazdasági növekedés húzóereje.
A szakértő szerint a bérek inflációt jóval meghaladó emelkedését több tényező is hajtja, köztük a több ágazatban még mindig jellemző munkaerőhiány, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, az állami szféra bérrendezései, illetve az elmúlt évek magas inflációja nyomán megjelenő béremelkedései igények.
Arra mind a két elemző felhívta a figyelmet, hogy a mediánbérek 15,6 százalékos, az átlagot meghaladó mértékű emelkedése azt jelenti, hogy az alacsonyabb keresetűek jövedelme nőtt nagyobb mértékben.
A versenyszférában az állami szektornál lassabb, de az elmúlt hónapok adatainak megfelelő bérdinamika volt a jellemző, a 12,5 százalékos átlagos ütem mellett mindegyik ágazatban 10 százalék feletti béremelkedés volt tapasztalható – mutatott rá Molnár Dániel, aki szerint, mivel a béremelések rendszerint év elején szoktak lezajlani, éven belül csak ritkán van változás a bérdinamikában.
Regős Gábor szerint
a szeptemberi adat is érdekes lehet, ugyanis az elmúlt években ilyenkor is volt egy kisebb béremelési hullám, ami hatással lehet a szeptemberi átlagra is.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének előrehozása a tavalyi évben mind a két elemző szerint a decemberi átlag csökkenését hozhatja magával a bázis emelkedése miatt.
A jövő évet illetően azonban mind a két elemző optimista, Molnár Dániel 10,5 százalékos, míg Regős Gábor ennél is magasabb, 12 százalékos béremelkedésre számít, az utóbbi ráadásul 3-4 százalékos infláció mellett. Ehhez azonban mind a kettejük szerint szükség van a minimálbér és a garantált bérminimum további két számjegyű emelkedésére. A Makronóm elemzője szerint a gyors bérdinamika hosszabb távon is fennmaradhat, ehhez azonban
a hazai gazdaság gerincét adó kkv-szektor hatékonyságának növekedésére is szükség van, ezt az elmúlt napokban bejelentett kormányzati intézkedések is segíthetik.
Regős Gábor a béremelkedési ütem fennmaradásához szükséges feltételként jelölte meg továbbá a munkaerőpiac feszességének fenntartását, sőt a feszesség fokozását, valamint a további béremeléseket az állami szférában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.