késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Fordulat az álláspiacon: kevesebb fizikai munkást keresnek a cégek
Megnőtt a fizikai dolgozók iránti igény az álláspiacon, a cégek több szakmunkást, betanított munkást és segédmunkást kerestek az elmúlt öt évben a profession.hu állásportál adatbázisa szerint. A trend azonban megtörni látszik, idén szeptemberre a területen munkát keresők lehetőségei csökkentek – írja közleményében az állásközvetítő oldal.
A felnőtt magyar lakosság 41 százaléka jelenleg aktív álláskereső, vagy az elmúlt két évben az volt. Az álláskeresők kétharmada fizikai munkát végezne. Mivel 2019-től erősödött az igény az új szak-, betanított és segédmunkások iránt, az intenzív toborzás következtében a körükben munkaerőhiány alakult ki. Ez a felállás idén mérséklődött, sőt, ősz elejére megfordult.
Kevesebb fizikai munkást keresnek az álláspiacon
Az idei harmadik negyedévben összesen 15,9 százalékkal többen jelentkeztek fizikai munkára, mint egy évvel korábban. Eközben ilyen hirdetésekből 2,4 százalékkal kevesebb volt. Azaz átlagosan egy meghirdetett pozícióra 13,5 százalékkal több munkakeresői jelentkezés jutott.
Szakterületenként tekintve ebben az időszakban a legtöbb álláshirdetésben bolti eladót, pénztárost és betanított munkást kerestek.
Ezeken kívül az anyagmozgatás és a rakodás kategóriáiban is sok pozíciót hirdettek. A tavalyi év azonos időszakához képest a legnagyobb arányú növekedés a klímaszerelőknél volt, ahol egy év leforgása alatt 115 százalékkal több hirdetést adtak fel.
Lokáció alapján főként Nógrád vármegyében szűkült a választási lehetőség az ilyen típusú állást keresők számára, itt 32,8 százalékkal kevesebb hirdetést aktiváltak, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb bővülés Tolna vármegyében volt 16,2 százalékkal több hirdetéssel.
A fizikai munkát keresők igényei
Az átlagos havi nettó bérigény a fizikai munkát keresők körében 8,5 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben.
Az álláskeresők 83 százalékának a fizetés mértéke a legfontosabb szempont. Az aktív álláskereső szak-, betanított és segédmunkások körében az átlagos havi nettó bérigény 301 560 forint, ami tavaly óta 8,47 százalékkal nőtt.
Bérigényüket leginkább a konyhai munkára jelentkezők növelték, mégpedig 66,9 százalékkal, ami 452 ezer forint. Őket az ápoló, egészségügyi szakmunka alkategória követ 42,7 százalékos növekedéssel 476 ezer forintra, majd az egyéb fizikai munka 21,8 százalékos növekedéssel 342 ezer forintra.
Az elvárt bérek mértéke szerinti sorrendben a kőműves áll a lista elején 512 ezer forintos havi nettó fizetési igénnyel, amit a szakács követ 506 ezer forinttal, majd a festő, mázoló 498 ezer forinttal.
A fizetést követően a második helyen a munkavégzés helye szerepel a munkakeresők prioritásában. Ez a szempont a fizikai munkát végzőknél az országos átlagnál ritkábban teljesül: szinte minden második szakember (47 százalék) ingázik az otthona és munkavégzésének helye között, ami leginkább a gyártás, termelés (59 százalék) valamint a vendéglátás, hotel és idegenforgalom (52 százalék) szektorokban dolgozó fizikai munkavállalókra jellemző – jegyezte meg a közlemény.
Az európai városokban könnyű jó állást találni
Hatalmas a szakadék Európában azt tekintve, hogy a lakosok hogyan látják a városukban a karrierlehetőséget. Palermóban például csak az emberek 4 százaléka szerint lehet könnyen jó állást találni, míg Prágában 79 százaléka gondolja azt. A vélekedést több tényező befolyásolja, úgymint az ország gazdasági helyzete, a munkanélküliségi ráta vagy az, hogy fővárosról van-e szó.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.