Nőtt a magyarok megtakarítása, kiderült, mibe fektetünk

Egyre többen rendelkeznek megtakarítással, a havonta átlagosan félretett összeg pedig öt év alatt több mint a duplájára emelkedett, 2024-ben már meghaladja a 46 ezer forintot. A legtöbben továbbra is a hagyományos eszközökre esküsznek, elsősorban valamilyen biztosításban, illetve megtakarítási számlákon tesznek félre, azonban egyre nő a nyugdíjpénztári megtakarítások és az értékpapír-befektetések szerepe is. A kriptodeviza aránya a megtakarításokon belül több mint a duplájára bővült két év leforgása alatt – derült ki az Erste csütörtöki közleményéből.

A megtakarítani tudó magyarok idén átlagosan 46 135 forintot tettek félre havonta, ami több mint a duplája az öt évvel ezelőtti szintnek, 2019-ben ugyanis még csupán 21 970 forint volt ez az összeg. Az összeg azért kiemelkedő a bank szerint, mert a lakosság elkölthető reáljövedelme valamivel 15 százalék felett emelkedett ebben az időszakban. Ugyanakkor a magyar háztartások 47 százaléka úgy érzi, romlott az anyagi helyzete az utóbbi 2-3 évben, míg 2019-ben ez az arány csak 28 százalék volt. Talán ezzel is összefügg, hogy a magyarok egyre tudatosabbak a pénzügyeikben. Miközben 2019-ben 70 százalék tartotta fontosnak azt, hogy félretegyen, 2024-ben ez az arány már 80 százalék volt – derül ki az IMAS International az Erste Csoport számára készült, a 15 évesnél idősebb, bankkapcsolattal rendelkező lakosság körében végzett reprezentatív felmérésből.

Sokan ragaszkodnak a folyószámlához és a készpénzhez

A kutatás szerint egyre többen vannak azok, akiknek van megtakarítása, a válaszadók 84 százaléka nyilatkozott így, míg 2019-ben ez az arány még csak 65 százalék volt. Azok közül, akik megtakarítanak, 54 százalék minden hónapban ugyanannyit tesz félre, míg 46 százalék azt rakja el, ami a hónap végén, vagy épp az év végén marad neki. A magyar banki ügyfelek 11 százaléka nagyon elégedett, míg további 22 százalék inkább elégedett azzal az összeggel, amit meg tud takarítani, ezzel szemben 29 százalék egyáltalán nem, további 15 százalék pedig inkább nem elégedett azzal, amit félre tud tenni.

Negyedik helyen az időskori öngondoskodás áll (34 százalék), míg nyaralásra 17 százalék, drágább elektronikai eszközre 17 százalék, oktatásra, képzésre pedig 14 százalék gyűjt. A spórolásnál a nőket az átlagnál jobban motiválja a jövőbeli kockázatok mérséklése (nem tervezett kiadásokra és általános céllal 62, illetve 55 százalék spórol), a férfiakat ezzel szemben a nagyobb értékű javak megszerzése hajtja inkább (42 százalék tesz félre ilyen céllal).

A spórolt pénzüket a legtöbben továbbra is folyószámlán (38 százalék) és készpénzben (33 százalék) tartják. A készpénz szerepének jelentős növekedése (2019-ben még csak 22 százalék tartotta a párnacihában a félretett összeget vagy annak egy részét) – az egyik legellentmondásosabb trend, különösen az időközben lejátszódó hozamemelkedések tükrében.

A kockázatos megtakarítás is egyre népszerűbb

A pénzügyi megtakarítások körében továbbra is őrzik súlyukat a hagyományosabb formák (betétszámla és biztosítás), és az ingatlanbefektetés szerepe is stabil a magyarok közében. Ez utóbbi 2024-ben 8 százalék, miközben 2019-ben 7 százalék volt. Ugyanakkor az értékpapír-befektetések aránya öt év alatt csaknem duplázódott (15 százalékra 8 százalékról) melyet az állampapírok lakossági térnyerése mellett a bankoknál és befektetési szolgáltatóknál kezelt ügyfélszámlák növekedése is alátámaszt.  

Az utóbbi időben egyre inkább teret nyernek a kockázatosabb befektetési formák is:

• A kriptodeviza aránya a megtakarításokon belül több mint a duplájára nőtt két év alatt, a 2022-es 2 százalékról 5 százalékra duzzadt.
• Az arany és a nemesfémek aránya is emelkedett, a 2019-es 5 százalékról 8 százalékra.

A megtakarítók egyre tudatosabbak, amikor arról kell dönteniük, mibe fektessék a pénzüket. A mögöttünk hagyott öt esztendőben a duplájára nőtt azok aránya, akik a bankoktól származó információk alapján választanak valamilyen megtakarítási formát (29 százalék), és egyre többen böngészik az internetet, azon belül is a pénzügyekkel, befektetésekkel foglalkozó oldalakat is (43 százalék). Ezzel párhuzamosan visszaesett a család és a barátok, mint elsődleges információforrás szerepe (38 százalékra a 2019-es 41 százalékról), ám továbbra is sokan támaszkodnak a közvetlen környezetükre, amikor a pénzügyekről van szó.