Orbán Viktor gazdasági akcióterve: a növekedés a tét – ezek az ütőkártyák a kormány kezében

Az elmúlt időszakban egyértelműen a politika fókuszába került a nemzetgazdasági növekedés feltételeinek a megteremtése. Ez már csak azért is fogós kérdés, mert a magyar gazdaság talpra állását rég nem látott rossz nemzetközi környezetben kellene elérni.

A külső tényezőkre adott választ Orbán Viktor a múlt héten hirdette meg egy nagyszabású konferencián. A magyar válasz a gazdasági semlegesség, amelynek lényege, hogy egy blokkosodó világban Magyarország fenntartsa és kiszélesítse a kereskedelmi kapcsolatait.

Ennek az elérése jelenti a lehetőséget arra, hogy a magyar gazdasági növekedés stabil lábakon álljon. Azonban legalább ennyire fontos célkitűzés a belső piac, a magyar fogyasztás felpörgetése. Ezt a kormányzat konkrét lépésekkel kívánja elérni, amelyek közül még nem mindegyik ismert, de több elem koncepciója is már nyilvánosságot kapott. Ebben a cikkben azt foglaljuk össze, mit lehet tudni jelenleg a gazdaságélénkítő csomagról.

Orbán Viktor gazdasági akcióterv: ezek az ütőkártyák a kormány kezében

Először is érdemes leszögezni, hogy Magyarország már most is az Európai Unió első feléhez tartozik a gazdaság növekedésének üteme alapján, de ez azonban igen csekély, 1 százalék körüli és ennél jóval vaskosabb mérték kívánatos. A kitűzött cél, hogy a magyar gazdaság növekedési ütemét a 3 és 5 százalék között sávba kell emelni akkor is, ha ez Európában egyébként senkinek sem sikerül.

A magyar kormány éppen kihelyezett kormányülést tart Geszten, a Tisza-kastélyban. A kétnapos tanácskozáson a miniszterek az őszi feladattervről és a gazdasági semlegesség programjáról tárgyalnak. De ezen felül a főbb napirendet is közölték, amely kellően árulkodik arról, mire koncentrál most a kabinet.

A miniszterelnök hétfőn a parlamentben is az új gazdaságpolitikához kapcsolódó akcióterv részeként említette

• a diákhitelhez hasonló munkáshitelt,
• a tőkejuttatást a kis- és közepes vállalkozóknak,
• a 13. havi nyugdíj állandósítását,
• illetve a gyermekek után járó adókedvezmény megkétszerezését.

Ezek lesznek az új gazdaságpolitika első lépései, amelyek lendületet adnak a gazdasági növekedésnek. Az is kiderült, hogy az új eszközöket egymás után vetik be a következő hónapokban és években. „Nem valamiféle szocialista időket idéző reformcsomagra vagy nagy ugrásra van szükség, inkább egymást követő és egymásra épülő iparpolitikai, vállalkozásfejlesztési, pénzügyi akciótervekre” – fogalmazott.

Kezdjük a lista végéről. 

• A családtámogatások bővítése, a családi adókedvezmény megduplázását , a CSOK Plusz, a falusi CSOK és a Babaváró támogatás igénybevételének egyszerűsítése (például a digitalizációval) nem csak gazdasági érdek, hanem demográfiai is. A családi adókedvezmény mára az egyik legfontosabb családtámogatási elem lett. Ez egy olyan adókedvezmény, amellyel az arra jogosult összevont adóalapját csökkentik, azaz a kedvezmény miatt nő a jogosult nettó fizetése, ugyanakkor a bruttó nem változik. (A nettó a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék rovására lesz magasabb.) A családi adókedvezmény mértékét mindig az eltartottak száma alapján határozzák meg. Az idei költségvetésből az állam 320 milliárd forintot fordít rá, amit plusz 52 milliárdnyi járulékkedvezmény egészít ki. A megduplázása nagyságrendileg egymillió háztartást érintene és nagyjából 160 milliárd forint pluszráfordítást jelentene a költségvetésben, ami a GDP 0,24-0,25 százalékát teszi ki. Az emeléssel az egygyerekesek havi nettó 10 ezer forintja 20 ezer forintra, a kétgyermekeseké gyermekenként 40 ezer forintra emelkedne. Három gyerek esetén a családi adókedvezmény maximális összege jelenleg havonta 99 ezer forint. Háromnál több gyerek esetén jelenleg további havi 33 ezer forint jár minden egyes gyerek után, tehát például négy gyerek után havi 132 ezer, 5 gyerek után havi 165 ezer forint a családi adókedvezmény mértéke. A duplázás értelmében ez jövőre havi 66 ezer forintra emelkedne minden egyes gyerek után.
• A munkáshitel a diákhitel párja, a feltételezések szerint a 17 és 22 év közötti munkások számára nyújthat a jövőben pályakezdési támogatást. A munkáshitelről egyelőre azt sejthető, hogy szabad felhasználású lesz, nemcsak a szakmunkások számára lesz elérhető és elsősorban azokat segítené, akik nem jogosultak diákhitelre. A kormány jelenleg is dolgozik a munkáshitel elindításán, az ígéret szerint ez több millió forint kamatmentes kölcsönt nyújtana annak érdekében, hogy itthon dolgozzanak a fiatalok. Ha gyermeket is vállalnak, akkor ez további kedvezményekkel jár.
• A gazdasági növekedés megteremthetetlen versenyképes vállalatok nélkül. A kormány ezért jelentette be, hogy tőkejuttatási programot hirdet a kkv-knak. Ez lesz a 2025-ös költségvetés egyik nagy prioritása, amelynek részletein Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter javában dolgozik. A korább jelzések alapján az lehet a főszabály, hogy minden egyes vállalkozói forintot a kormányzat megtold még eggyel.
• A nyugdíjak terén az elmúlt 14 év változásait érdemes felidézni. Ebben segít az alábbi grafika.

Az látszik, hogy az átlagnyugdíj összege 2010-től a két és félszeresére emelkedett úgy, hogy ebben nincs benne például a 13. havi nyugdíj sem. Már pedig Orbán Viktor éppen azt jelentette be, hogy állandósítják a nyugdíjasok egyik legnagyobb jóléti juttatását a jövő évi költségvetésben. Az intézkedés nemcsak az idősek anyagi biztonságát szolgálja, hanem a gazdasági növekedés lendületét is fenntartja. A 13. havi nyugdíjat 2025 februárjában már ötödik alkalommal kapják meg az aktív munkától visszavonultak.

Ezen kívül a nyugdíjemelés sem áll meg. A tavalyi 18,5 százalék és az idei 6 százalék után a 2025-ös költségvetésben is biztosítják a januári emeléshez szükséges forrásokat, amelynek mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat.