Vegyen szigetet! Nem rossz befektetés
A legtöbb ember életében volt már olyan pillanat, amikor azt mondta: szeretnék elvonulni a világtól, szeretnék egy szigeten lenni, szomszédok nélkül, csak azokkal, akik igazán kedvesek számomra. Nos, ehhez persze kell egy olyan sziget, ahová mások nem mehetnek… A dolog egyáltalán nem lehetetlen, sőt, adott esetben kiváló befektetésnek számít, vagyis invesztáljon szigetbe!
A szigetkereskedő
A világ legnagyobb szigetkereskedőjét Farhad Vladinak hívják, cégének székhelye a német kikötőváros, Hamburg. Úgy alapította a vállalkozást, hogy harminc évvel ezelőtt saját magának keresett egy szigetet, és megállapította, hogy teljesen szűz terepre tévedt, olyan cég, amely szigetkereskedelemmel foglalkozna, nem létezik.
Végül vett magának egy szigetet, amit azonban túl drágának talált, ezért ismét eladta, majd hirtelen megjelentek nála a vevő barátai, akik szintén egy szigetet szerettek volna vásárolni. Tíz év múlva Kanadában vette meg az újabb szigetet, öt évvel később pedig Új-Zélandon vásárolt egyet, ami a mai napig az övé.
Farhad Vladi szerint a sziget jó befektetés, ilyet mostanában nem „gyártanak” – leszámítva Dubait – tehát a kínálat csökken… Sok sziget egyszerűen túl nagy egy magánembernek és családjának, ezért aztán felparcellázzák őket, és így eltűnnek a piacról.
A másik oldalon gyorsan csökken az infrastrukturális hátrány, hiszen a modern technológia révén az áramot éppúgy be lehet vezetni egy szigeten, mint a szárazföldön, a telefonálás sem probléma, pedig ez korábban nehézségeket okozott. Ennek következtében az árak emelkednek.
A szigetkereskedő a műkincs-kereskedelemhez hasonlítja a szigetekkel folytatott üzletet, hiszen egyedi „darabokról” van szó, mindegyiknek megvan a saját karaktere, sőt, személyisége. Ezt nem lehet egy társasházi lakással összehasonlítani. A szigetek a természet műremekei, ilyen szempontból is úgy lehet velük kereskedni, mint a műtárgyakkal. Így tekintenek rájuk a vásárlók is.
Ráadásul egy sziget vásárlásánál általában közös, családi döntésről van szó, s ez igen erősen összefűzi a családtagokat is. A vevők a felső középosztályból és a vagyonosabb rétegből kerülnek ki, olyanok, akiknek igen erős a kötődésük a természethez.
A vásárlók két csoportra oszthatók: vannak, akik csak a befektetést nézik, mondván: az árak emelkednek, beszállok. A másik csoport viszont azzal a szándékkal vásárol, hogy megtartsa magának, illetve családjának. Menedzserek, cégvezetők a harmincas éveik közepén azt mondják, hogy 15-20 év múlva kiszállok, akkor lesz időm a szigetemre.
Áremelkedés
Ami az értéknövekedést illeti, szakértők szerint évtizedeken át évi 6–14 százalékos volt a drágulás, azonban az elmúlt négy esztendőben őrült növekedés kezdődött, az árak esetenként évente megduplázódtak, volt ahol tízszeres árnövekedést regisztráltak. Ez elsősorban a Karib-tenger térségében volt jellemző, ahová elsősorban az Egyesült Államokból ömlött a pénz. Bizonyos üzleti körökben egyszerűen kellett a csúcsvezetőnek egy sziget, még akkor is, ha életében nem járt ott…
A mostani hitelválság nyomán azonban már látható, hogy a növekedés a visszájára fordult, és éppen ebben a térségben, valamint a Bahamákon árcsökkenés várható, az árak a felére zuhanhatnak. Ugyanakkor ez nem érvényes Észak-Európára, Norvégiára vagy Svédországra, s Írországban vagy Skóciában sem csökkentek az árak. Intézményi befektetők, kockázati alapok nem jelentek meg ezen a piacon, szinte kizárólag magánemberek vásároltak.
Tizenkétezer sziget
A piacon megjelentek az indiai vásárlók, ők elsősorban az Indiai-óceán térségében keresnek szigetet, Kanada vagy Európa nem érdekli őket. Az orosz vásárlók elsősorban Európa felé kacsingatnak. A likviditás változó, vannak olyan szigetek, amelyek már a meghirdetésük előtt elkelnek, másokat 3-4 évig is árulnak.
A kínálat – azokat az országokat is beszámítva, amelyekben állami engedély kell a vásárláshoz – nem kicsi, úgy 12 ezer van a piacon. A szigeteknek lakhatóknak és könnyen megközelíthetőknek kell lenniük, a legközelebbi kórházat pedig másfél órán belül el kell érni.
Ha a befektető biztosra akar menni, akkor Észak- és Nyugat-Európa az a terület, ahol nem lehet nagyot tévedni. Norvégiában például egy kis sziget a rajta lévő házzal már kétszázezer euróért kapható, politikai kockázatok gyakorlatilag nincsenek, az ország szép, bár a klíma némileg hűvös. Egy hasonló szigetért a Bahamákon elkérnek három és fél millió eurót is. Ott kizárólag külföldiek vásárolnak, míg Norvégiában a hazaiakat is érdekli az ügy, ráadásul a norvég befektetés értékét néhány év alatt meg lehet duplázni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.