Rövid távon nem lesz érezhető hatása Gyurcsány javaslatainak - vélik elemzők

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője "jó irányba tett, jó lépéseknek" nevezte a Gyurcsány Ferenc által a Parlamentben ismertetett gazdasági intézkedés-csomagot. Hozzátette: ennél sokkal nagyobb mozgástere jelenleg nincs a kormánynak. Véleménye szerint az adórendszer átalakítása, a járulékok csökkentése valamelyest enyhítheti a recesszió hatásait, de összességében a vázolt intézkedések nem oldják meg a gazdasági problémákat. Ha viszont a tervezett lépések megvalósulnak, és ezekre további reformok épülnek, akkor már elősegíthetik a magyar gazdaság versenyképességének javulását. Trippon Mariann megjegyezte, hogy az ismertetett reform lépések alapvetően nem térnek el attól, ami korábban a sajtóban kiszivárgott, így nem okoztak meglepetést a piacon.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője szerint is jó az iránya a miniszterelnök által felvázolt javaslat-csomagnak, különösen a lineáris adózás és az élőmunka terheinek csökkentése irányába mutató lépéseket illetően, azonban a gazdaság megmentéséhez közel sem elég. Az elemző kifejtette: az, hogy az alsó adókulcs 19 százalékra nő, és a sávhatár az átlag feletti keresetek fölé emelkedik, azt jelzi, hogy a kormány az adózók többségét egy adókulcsba próbálja meg beszorítani. Pozitívnak értékelte azt is, hogy lépések történnek az élőmunkát terhelő járulékok csökkentésére, amit a szakma már évek óta szorgalmaz.

Az adóátrendezés ugyanakkor a költségvetési hiány szempontjából semleges hatású az idén és jövőre is - mondta az elemző. Mivel az eredeti tervekhez képest alacsonyabb GDP-vel számoltak az idén, ezt "kompenzálják" az idénre jelzett 200-220 milliárd forintos állami kiadás-szűkítéssel.

A miniszterelnök által említett jövő évi 550 milliárd forint összegű, illetve a 2011. évi 650 milliárdos kiadáscsökkentés részletei még nem ismertek - mondta Palócz Éva. A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a beszédben elhangzott családi pótlék, illetve nyugdíjváltoztatási tételek még nem nyújtanak fedezetet a kiadáscsökkentésre. A 13. havi nyugdíj, vagy a közszféra 13. havi juttatásának elvonása nagyrészt megoldhatná az állami kiadások mérséklésének kérdését, s akkor "néhány tízmilliárdos tételből össze lehetne szedni" a további szükséges összegeket - mutatott rá Palócz Éva. A kutató úgy véli, hogy a jóléti-szociális kiadások csökkentését kis lépésekkel igen-igen nehéz megoldani, mivel "minden egyes tételnél beleütközünk a kissé, vagy súlyosan egészségkárosultak segélyezésének problémájába".