"Mindenüket odaadják" a bankok a lekötésért - Ki mennyit ajánl?
Az egyszerű forintlekötéseket jelenleg 10-14 százalékos akciós kamattal honorálják a hitelintézetek a 9,5 százalékos jegybanki alapkamat mellett is. A leghagyományosabb befektetési forma után tavaly október vége óta járnak az impozáns kifizetések, a kamatversenyt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori váratlan, 300 bázispontos emelése, a forrásköltségek drágulása és a bankközi hitelezés visszaszorulása indította el és táplálja azóta is.
Annak ellenére, hogy a magyar alapkamat ismét egy számjegyűvé mérséklődött, lapunk körkérdéséből kiderül: a bankok egyelőre nem látják, hogy a közeljövőben mikor kezdik el ezt lekövetni betéteik árazásakor. Bár azt többen jelezték, hogy egy esetleges kamatvágás már befolyásolhatja a piacot, a forráshiány és a verseny egyelőre nagyobb úr a nemzeti bank iránymutatásánál.
A hazai bankszektor forrásigénye jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, a bankok mérlegeiben komoly egyensúlytalanságok vannak mind lejárati oldalon, mind devizaszerkezetben – magyarázza az okokat Surányi Zoltán, a CIB Bank lakossági termékmenedzsere. A hitelek több mint fele devizában van, míg forrásoldalon – legalábbis az ügyfélbetétek szintjén – a forint van elsöprő (85 százalékos) túlsúlyban. Ez azt eredményezi, hogy amikor a forint árfolyama meggyengül, akkor a devizalikviditást biztosító csereügyletek (swapügyletek) mögé ugyanakkora deviza ellenértékeként egyre több és több forintot kell letétbe helyezni.
Egy-egy forintgyengülés gyakorlatilag ugyanolyan hatást kelt, mintha a rendszerből a betétesek vonnák ki a pénzüket – mondja a CIB szakértője. A forint elmúlt féléves, 20 százalék körüli gyengülése mintegy 700 milliárd forinttal szűkítette a bankok forrásait – indokolja az óriási betétversenyt Surányi. A kamatok addig ragadnak ezen a szinten, amíg a bankközi hitelezés ismét fel nem pörög, és nem lehet olcsóbban forrást szerezni a piacról – mondja Surányi.
Hasonló véleményen van az Erste Bank szakértője is, aki szerint a magasabb betéti kamatok a gazdaság stabilizációja alatt csökkennek, miközben a befektetési hozamok növekedésnek indulnak. Így visszarendeződik a válság előtti rendszer, azaz a befektetők egy része ismét a magasabb hozammal kecsegtető termékek felé fordul. Igaz, egy esetleges jegybanki mérséklés már gyors betétikamat-csökkenéssel jár – teszi hozzá az elemző.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.