Veszélyben a hiánycél

Költségvetés. Jelentős bravúr lesz, ha Magyarország az idén be tudja tartani a 2,9 százalékos költségvetési hiánnyal kapcsolatos célkitűzését. Ez csak úgy sikerülhet, ha az államkaszszában a második fél évben komoly pozitívum keletkezik. Ám az adóbevételek a jelek szerint nem érik el a korábban tervezett szintet. De ha sikerül a bravúr, akkor jövőre – jelentős adóbevétel-növekedés nélkül is – valóban számottevő keret szabadulhat fel az államháztartásban, amelyet az adóterhelés csökkentésére lehetne fordítani.

A kormányzati szféra – önkormányzatok nélküli – hiánya a fél év végére eléri a 893 milliárd forintot, ez a GDP 3,4 százalékának felel meg. Ám miközben az Európai Bizottság most éppen ekkora éves deficitet valószínűsít nálunk, a magyar kormány egyelőre ragaszkodik a 2,9 százalékos hiánycélhoz. Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap a kormány ülése után azt mondta: nincs szükség újabb megszorító lépésekre, az idei makrogazdasági pályában nem lesz lényeges eltérés a prognózistól.

Ehhez a GDP 0,6 százalékának, 155,7 milliárd forintnak megfelelő többletet kell elérni az év második felében. Ám tavaly ugyanebben az időszakban az államháztartásban 186 milliárdos negatívum keletkezett. A tervek szerint a tb-alapok 10, a központi költségvetés pedig mintegy 150 milliárd forintos többlettel járul hozzá ehhez. A tb terén tehát az év második felében – a hétfőn megszavazott szigorítások hatására – megvalósul az egyensúly közeli állapot (ám ehhez kell a költségvetés hozzájárulása is, ez július–decemberben több mint 480 milliárd forint). Ám a tb-kassza nem lesz képes „ledolgozni” az év első felében felhalmozott mintegy százmilliárdos hiányát.

Sok múlik az adóbevételek alakulásán is. Ha a tavaly év végén elfogadott – egyszázalékos recesszióra építő – költségvetéshez viszonyítunk, a társasági adó terén több mint 60, az szja terén pedig több mint 75 milliárd forintnak mondott búcsút a kormány az új előrejelzésében. Az, hogy a hiánycélok még így is betarthatók, jó jel, ám aggasztó, hogy a legújabb adóbevételi várakozások alig alacsonyabbak a tavaly ténylegesen befolyt tételeknél. A társasági adó és az szja terén is csak mintegy 10-10 milliárd forintos csökkenéssel számol a kormány 2008-hoz képest. Az áfa terén más a helyzet. Ma már számításba veszik a július 1-jétől hatályba lépő 25 százalékos adókulcsot, így a PM az év egészére az eredeti költségvetési törvényben szereplővel nagyjából azonos bevétellel kalkulál. Ez a múlt évhez képest mintegy 20 milliárd forintos növekedés.

Az első negyedévi adatokat nézve a kép felemás: a társasági adónál jobban alakul az év, mint a tavalyi, ám az szja terén kisebb, az áfánál jelentős, 50 milliárd forintot is meghaladó elmaradás van. A következő hónapokban dől el: a válság megtöri-e a társasági adóbevételek „lendületét”, s hogy a 25 százalékos áfakulcs képes lesz-e ellensúlyozni a fogyasztás csökkenését, amely az adatok szerint már most kimutatható az adóbevételekben.

Az áprilisi adatokról a PM ma teszi közzé jelentését. A 2010-es adócsomagról pedig Oszkó azt mondta, ennek részletei heteken belül nyilvánosságra kerülnek, és abból kiderül, a kormány melyik adónemben milyen arányú csökkentést tervez. KR