Csak a forgalmazók optimisták

„A zuhanás még tart, fellendülés legkorábban egy-másfél év múlva kezdődhet” – vetítette előre a kilátásokat Belyó Pál, az Ecostat második negyedévi tapasztalatairól készült Ingatlanbarométerének tegnapi bemutatóján.

A szakértő szerint az élénkülés főleg az infrastrukturális és az ipari ingatlanberuházások nyomán következhet be, a lakáspiacon hosszabb stagnálás lehet a második fél évben is folytatódó csökkenés után. A vállalkozói lakásépítés szinte kizárólag akkor indulhat be nagyobb ütemben, ha kedvezőbbek lesznek a hitelfeltételek.

Ez év második negyedévében a legnagyobb csökkenést az ingatlanberuházóknál (–3,6 százalék) és a vállalatoknál (–3,8) mért az Ecostat. Őket követik az önkormányzatok, amelyek ingatlanfejlesztése 0,3 százalékponttal csökkent. A lakosság az év első negyedévében még –5,8 százalékos ingatlanfejlesztéssel számolt, az év második negyedében már kissé optimistább: az index 0,3 százalékponttal növekedett.
Jelenleg az ingatlanforgalmazók a legderűlátóbbak, amelyek 6,55 százalékpontos emelkedéssel, 40 százalékos ingatlankonjunktúra értéket értek el.

Ennek oka, hogy az elmúlt fél évben igen alacsonyra estek az ingatlanforgalmazók várakozásai, most pedig azon reményüket tükrözi e növekedés, hogy az esztendő második felében a forgalmazás és a bérbeadás terén némi pozitív változás következhet be.

„Sokan próbálnak megszabadulni az ingatlanuktól, és ez természetesen növeli az adásvételt is, még akkor is, ha az előző fél évben jelentős forgalomcsökkenést jeleztek a vállalkozások. A keresleti oldalon kismértékben emelkedett az ingatlanok – főleg az 55 négyzetméternél kisebb lakások – iránti vételi és bérleti szándék is” – fűzte hozzá Belyó Pál.

A lakosság körében azok vásárolnak ingatlant a következő hat hónapban, akik azt már régebben eltervezték, van készpénzük, illetve mernek hitelt felvenni. Többen felismerték, hogy most olcsóbban juthatnak a kívánt lakáshoz, ingatlanhoz, mint amikor nagyobb a forgalom és magasabbak az eladási árak.

A kínálati ár növekedését várók 4,8–7,7 százalékos átlagos drágulást prognosztizálnak az egyes ingatlanfajták körében. Az árcsökkenést vélelmezők 10–16 százalékosra teszik az ingatlanárak esését. A legkisebb mértékű csökkenést az új építésű ingatlanok esetében, így az új kereskedelmi (–2,7 százalék) és az új ipari építményeknél (–4,5), az új lakóépületeknél (–5,4) várják. A legnagyobb mértékű áresést továbbra is a használt ipari (–10,5 százalék) és a használt kereskedelmi építményeknél (–10,7), illetve a B kategóriás irodáknál (–9,4) prognosztizáltak a forgalmazó vállalatok.