BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Az sem világos, ki a beteg – az MSZP?"

Sokan sürögnek manapság a baloldal betegágya felett, pedig az sem világos, ki is a beteg. Az MSZP? A magyar baloldal egésze? Netán az egyetemes baloldal maga? Melyiküket kell gyógyítani? – írja a Népszabadságban Galló Béla politológus.

Az egyetemes baloldalt? Vajon miért? Tegyük fel, a rendszerkritikus, "ósdi" baloldal lemeze végérvényesen lejárt, s ma az a modern, ha az idők végezetéig örülnénk a kapitalizmusnak. De rögtön kérdezzük is meg: hogyan lehetséges ez?

Az éhség helyébe immár tényleg a megtömött has problémái léptek? Létrejött volna az egymáshoz hasonlók globális társadalma, feloldva a régi és új típusú osztályellentéteket? Megszűnt a tőketulajdon és a munka lényegi ellentétéből fakadó egyenlőtlenség? Elviselhetőbb lett a viszonyunk a természethez? – teszi fel a kérdést a Népszabadságban Galló Béla.

S mindennek mi a bizonyítéka?

Ne keressük, nem létezik ilyen.

De ettől még a kapitalizmusnak is megvan az a csalóka tulajdonsága, hogy a benne élők számára már-már öröknek tűnik. Létezési módja az életerős haldoklás, de a szocializmus ideája épp e paradoxon miatt megkerülhetetlen. A modernitásnak mindmáig a szocialista kihívás a hajtóereje; akik a baloldalt temetik, nem bíznak az alternatív modernitásban.

Rémesnek minősítik ezt a kihívást, akárcsak a modernségellenes vallási fundamentalizmusokat, csupán azért, mert egyaránt - noha nem ugyanazért - bajuk van a kapitalizmussal. A sebész és a hóhér egybemosásának vaksi okossága ez, megtéveszti őket, hogy mindkettőnek éles szerszám van a kezében.

Nem a baloldal, csak a "modern" szociáldemokrácia agonizál. Sem a munka, sem a tőke világa nem jutalmazza már a kint is, bent is egeret hajszoló, harmadik utas macskát, amely inkább a tőkének dorombolna. Ezt a jobboldal tudja jobban, ennyi.

Ettől még a bal sorsa nem feltétlenül balsors. Az emberiség legalább egyharmada ma is a reménytelen szociális kirekesztettség állapotában él, legalább egyharmadát a lecsúszás fenyegeti. Kérdés, ez strukturális eleme-e a kapitalizmusnak, vagy "csak" mellékhatása, ami kiküszöbölhető.

Ha az előbbi, úgy a rendszer embertelen, szabadságeszméje képmutató, felelősségtudata szelektív. Ha "csak" mellékhatásról van szó, akkor mikor és hogyan szüntethető meg ez, és ki fogja kiküszöbölni? Mindenképp a féktelen és szabályozatlan kapitalizmus problémájába ütközünk. A baloldal erre keresi a válaszokat. Aki így gondolkodik, így érez, az potenciálisan baloldali. Ilyen egyszerű ez, és persze ilyen bonyolult.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.