Az MNB legfontosabb célja volt van és marad az árstabilitás. Túlfűtöttség és teljesítményhiány egyszerre jellemezte a magyar gazdaságot, ugyanakkor volt egy keresleti húzás. Túlzott kockázatvállalás volt, amely lehetővé tett egy nagy tőkebeáramlást, úgy gondolták a szereplők, hogy gyorsan végbemehet a reál és nominális konvergencia. A bruttó külső adósság nem is az állam esetében, hanem a bankszektornál ugrott meg, igaz, a kettő összefügg – tette hozzá a jegybankelnök.
A Lehmann Brothers csődje után a bankrendszer finanszírozása is komoly gondokat okozott. Egyre kevesebben hitték el, hogy a magyar gazdaság hosszú távon finanszírozható lesz. Nehezen tudtunk védekezni a válság ellen, mert nem voltak egyik szektornak sem tartalékai. A bankok alkalmazkodásuk során helyre akarják tenni a hitel-betét arányukat helyre állítani, különböző stratégiák vannak, van, ahol már 100 százalék ez az arány, de van ahol még 200. Sokkal biztosabb finanszírozási bázisra igyekeznek állítani a hitelezésüket, hiába nőtt a likviditás és csökkentek a kamatok – érvelt Simor.
A magyar gazdaság fejleményei jó irányba mutatnak, a vártnál sokkal erőteljesebben javul a külső egyensúly, a költségvetés a nemzetközi szervezetekkel kijelölt pályán halad, és végre az intézkedések nagyobb részét alkotják a költségvetési kiigazításnak. Az indirekt adóemelés nem jelenik meg olyan mértékben az árakban, mint korábban, amikor 80 százalékuk egy-két hónapon belül megjelentek. A negatív kibocsátási rés úgy látszik, megfékezte az inflációs folyamatokat. Az adókat kiszűrve már most célon van a monetáris politika, persze ez csak akkor van így, ha az áfaintézkedések valóban kifutnak. Ezt tekintik alapesetnek, de figyelnek az ettől eltérő pálya kockázatára is.
Hogy a következő válság enyhébb legyen, sokkal inkább belső forrásokból kell megteremteni a termelésbővülés forrásait. Nyilvánvaló, hogy lassabb növekedési pályára fog állni a világ. Még egyszer nem lehet elkövetni azokat a hibákat a fiskális politikában, amit az elmúlt években, kiegyensúlyozott költségvetést kell hosszú távon is fenntartani.
A jegybanknak hangsúlyosan figyelembe kell vennie a pénzügyi stabilitást a kamatdöntései során. Rendszerszinten kell a kockázatokat megfogni, lehet, hogy vannak olyan magyar specifikus tényezők, amelyekre külön figyelmet kell fordítani.
Átmenetileg megszűnt a 13. havi nyugdíj, majd a későbbiekben, 2-3 év múlva lehet erre visszatérni – mondta Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Kiemelt terület a közbiztonság jövőre, ahol reálértéken is növelik a forrásokat, illetve az egészségügy, ahol tartják a reálértéket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.