Márpedig ezek nélkül a Nemzetközi Valutaalap további hiteleinek lehívása is veszélybe kerülhet, és romolhat az egyes jelek szerint már stabilizálódó gazdaság teljesítménye.
Kijev eddig 10,6 milliárd dollárt hívott le a tavaly novemberben jóváhagyott 16,4 milliárdos IMF-hitelkeretből, és a következő, 3,8 milliárdos részletet október végén vagy november elején szeretné megkapni.
A vállalt reformok jelentős része – így a jegybanki függetlenség erősítése, a lakossági gázár emelése, a nyugdíj- és az adórendszer átalakítása és a szociális kiadások befagyasztása – mindeddig nem valósult meg. Juscsenko elnök azzal vádolta meg a vele egykor szövetséges Timosenkót, hogy a Moszkvával való lepaktálás árán is biztosítani akarja személyes hatalmát, Janukovics pártja pedig a parlamenti munka fizikai ellehetetlenítésével akadályozza a reformokat.
Juscsenko elnök gazdasági tanácsadója, Olekszandr Slapak szerint ebben a helyzetben az év végéig nem lehet további IMF-dollárokra számítani és a kijevi pénzügyi tárca illetékesei is elismerik, hogy az eddiginél nehezebb tárgyalások következnek.
A valutaalap több ízben bírálta a politikai vezetők torzsalkodását, és július 23-án készült, ám csak e héten nyilvánosságra hozott értékelésében arra figyelmeztetett, ha gyorsul a tőkekiáramlás és elmaradnak a beruházások, akkor Kijev csak a tartalékok megcsapolásával vagy más rendkívüli intézkedésekkel tudja finanszírozni az államháztartást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.