A helyzet drámai Magyarországon!
Mit is jelent az innovációhoz való hozzáférés korlátozása? Tette fel a kérdés a vezérigazgató. Szerinte azt jelenti, amikor az innovatív sikertermékekre alapuló gyógyszeripar küszködik azzal, hogy beváltsa ígéreteit, továbbá az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 2009. évi rangsorában az eredmények tekintetében Magyarország a 27. helyen áll - és ez évek óta nem változik.
Ami a gyógyszeripari profit korlátozásás illeti, a szakember kiemelte: amikor a K+F-hez kapcsolódó kockázati szint drámaian növekszik, amikor az EU küzd azért, hogy elérje a K+F-el kapcsolatos célkitűzéseit, amikor az EU az ármeghatározást összekapcsolja a nyereség veszteség és K+F tevékenység csökkentésének kockázatával, amikor a gyógyszeripari innováció Magyarországon a privát szektor K+F tevékenységének 40%-át jelenti, akkor beszélünk profitkorlátozásról.
Abban az esetben, ha a fókuszban kizárólag az innováció költsége van, akkor a mennyiségek közel 60%-át már a generikus gyógyszerek adják, az egészségügyi rendszer drámaian alulfinanszírozott, amikor a WHO az egészségüggyel kapcsolatos vitákban sürgeti a költségszemléletről a minőség irányába való elmozdulást – hangsúlyozta Frédéric Ollier.
Miért fut egész Európa az innováció után?
A WHO megállapítása szerint a születéskor várható élettartam 10%-os növekedése évente 0,35%-kal járul hozzá a gazdasági növekedéshez. A jólét hozzájárul a várható élettartam növekedéséhez. A helyzet drámai Magyarországon! – állítja a vezérigazgató.
A gyógyszeripar a magyar stratégiai prioritások között
A közelmúltban lehetőség nyílt az adóterhek és a K+F beruházások összekapcsolására, valamint Magyar gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv született. A kérdés az, hogyan tud az innováció még inkább hozzájárulni az egészségügyi rendszer fejlődéséhez?
A szakember úgy látja, a generikus és innovatív gyógyszerek kombinálása a volumen alapú megközelítésben a generikus-fejlesztés az innovatív stratégia része, valamint az innovációhoz való hozzáférés kizárólag a megfelelő betegek részére az epidemiológiai adatok alapján, biztonság, ellátás progresszivitása mellett lehetséges.
– Az igazgató szerint a finanszírozást optimalizálni kell. A módszerek között az eredményen alapuló támogatást -a valós életből vett adatok alapján, fókuszban a beteg – említette, de kiemelte az innovatív szolgáltatásokat is az életstílus és az adatkezelés területén is. Szintén fontos feladatnak tartja a prefencítiót is, hiszen az egészségügy túlmutat a gyógyszereken is. Ugyanilyen fontosnak tartja a technológiai értékelést, az alternatív finanszírozás versenyét a munkáltatói szerepre alapozva. Hangsúlyozta: mindehez regionális prioritásokat kell meghatározni, decentralizált központosítással.
– Véleménye szerint ugyanilyen fontos a betegek szerepének erősítése, a betegszervezetek fejlesztése, továbbá a digitális információ áramlásának fejlesztését.
Felmerül a kérdés : Mire van a gyógyszeripari innovációnak a legnagyobb szüksége?
A fenntarthatóság érdekében jóval kevesebb szabályozás kell, ám magasabb szintű etikusság éenne szükséges. Így létrejöhet a kevesebb üzlet – több érték fogalma. Hangsúlyozta: az alapvető reform, amely a kórházi / járóbeteg-ellátási hálózat fenntarthatóságához vezet, meghozza gyümölcsét, csak szemléletváltásra lenne szükség.
A szankciókat pedig el kellene felejteni: ösztönző eszközök kellenek, hiszen a betegeknek, a beruházóknak, a kifizetőknek, az orvosoknak erre van szüksége.
Így léterjöhet a partnerség a hatóságokkal, mely segítségével könnyebb lehet a közös célok meghatározása, a nehézségek megosztása, a gazdasági és egészségügyi prioritások közötti koordináció, a tudományos együttműködések az akadémiai és az alkalmazott kutatás között. De ehhez az kell, hogy tehetségeink ne hagyják el az országot! – hangsúlyozta a vezérigazgató.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.