Roubini: Görögország fertőzésveszélyes, az EU nem elég

Miután Görögország éveken keresztül görgette maga előtt az adósságot a magán- és a közszférában egyaránt, nem csak pénzügyi megszorításokra hanem strukturális reformokra is szükség van a hosszú távú versenyképesség javítása érdekében – írja szakértői kommentárjában Roubini és Das.

A közgazdászok leszögezik: ehhez csak három út vezet. Az első az évtizeden át tartó defláció, amelynek nyomán csökkennek a magánszektor bérei és az árak. A második a strukturális reformok felgyorsítása, amely a termelékenység növekedéséhez vezet úgy, hogy közben mind a köztisztviselők, mind a versenyszféra béreit kordában tartják.

A harmadik az euró értékcsökkenésének lehetővé tétele, igaz, ez nem oldaná meg a közös valutát használó országok közötti versenyképességi gondokat. Németország a kilencvenes évek elején a második utat követte, ugyanakkor tudni kell, hogy Görögország esete más. Athén jelentős kockázati prémiummal bír és refinanszírozási krízis léphet fel, ha az országhoz fűződő bizalom pár hónapon belül nem áll helyre.

Roubini és Das úgy látja, a legfontosabb kérdés nem az, hogy egy tagország vagy több tagország segítse ki Görögországot, hanem az, milyen erkölcsi kockázatot jelentene a mentőcsomag az eurózóna jelenlegi szabályozása mellett. A közgazdászok szerint a pénzügyi nehézségekkel küzdő országok története megmutatja, hogy a strukturális reformokat erősen kontrollált pénzügyi csomagokkal kell kiegészíteni.

Tekintve, hogy Görögország könnyen megfertőzheti a gazdasági térség más államait, az EU vagy az EKB önmagában nincs megfelelő helyzetben a mentőcsomag végrehajtásának felügyeletéhez. Roubini ezért hiteles IMF programot javasol Görögország számára, ez ugyanis hatékonyabban minimalizálhatja a kockázatot, mint egy hitelgarancián alapuló megoldás