Népszerűbb lett az albérlet

Nagy mozgásokat hozott a hazai albérletpiacon a válság. A korábbinál kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy ingatlant vegyenek, ez pedig jelentős keresletnövekedést hozott a szegmensben. Jelzi ezt, hogy az Ingatlan.com szakportál friss statisztikái szerint míg más esztendőkben csak a csúcsszezonban – az egyetemi, főiskolai beiratkozások előtt – érdeklődött a klikkelők 15 százaléka az albérletek iránt, az idén ez az arány egyáltalán nem süllyedt az említett érték alá. Így külön érdekes lehet, hogy mit hoznak a következő hetek, a felsőoktatási intézményekben ősszel kezdő új hallgatók ugyanis már a nyár derekára megmozgatják az albérleti piacot. Különösen azokban a városrészekben, ahol az egyetemek, főiskolák találhatók, továbbá jellemzően a települések központjában.

Az Otthon Centrum augusztus elején megjelenő, még készülő felméréséből annyi már most is látszik, hogy nem lehet egyértelműen meghatározni, mennyivel csökkentek 2008–2010 viszonylatában az albérleti díjak. Valkó Dávid vezető elemző úgy látja: vannak olyan adottságú ingatlanok, amelyeknek szinte egyáltalán nem változott a díja, ám akadnak olyanok is – főként a panellakások esetében –, ahol akár 20 százalékkal is zsugorodott a havi fizetendő összeg. A legkeresettebb albérletek egyébként a téglaépítésű, két- vagy háromszobás lakások, ahol egyedi fűtés van, és ha esetleg mindegyik szoba külön bejáratú, a hőmérséklet pedig valamennyiben egyedileg beállítható, szinte már nem is kérdés, hogy akad-e, aki kiveszi. Feltételezve persze, hogy a lakás felsőoktatási intézmény közelében vagy a belvárosban van, és jó a közlekedés. Valkó Dávid jelezte, hogy például Budapest XI. kerületében már most érzékelhető, hogy erősödik a kereslet, míg más vidéki városok – például Miskolc – esetében elképzelhető, hogy csak a nyár végén lesz némi mozgás az albérleti piacon.

A diákok, hallgatók általában augusztusban veszik ki, és alapesetben egy évre bérlik a lakóhelyet. De gyakran fordul elő az is, hogy „szimpatikusnak” találják az adott ingatlant, és emiatt akár több évig is maradhatnak a megszokott helyen. Az albérleti piac másik fő célcsoportját jelenleg a fővárosba érkező vidékiek képviselik, akik Budapesten dolgoznak, vagy éppen az egyetem, főiskola elvégzése után döntenek úgy, hogy nem költöznek vissza.

Az Ingatlan.com tapasztalatai szerint a bérlők általában az olcsóbb árkategóriájú, vagyis 50-70 ezer forint bérleti díjú, két-, ritkábban háromszobás lakásokat keresik egy évre – a VI., VII. VIII., IX. kerületben, a Nagykörút környékén, a 4-es, 6-os villamos vonzáskörzetében, vagy Budán, a XI. kerületben a Móricz Zsigmond körtérig, illetve a Műegyetem környezetében. A diákok bútorozottan veszik ki a lakásokat, viszont a berendezéssel kapcsolatban egyáltalában nincsenek extra igényeik, az elsődleges szempont az, hogy alacsony legyen a rezsi.

Tendencia, hogy a fiatalok egyre jobb lakásokat keresnek maguknak. Szebb fürdőszobát, igényesebb környezetet várnak el. Kedvelt lakástípus az új építésű, hiszen például a IX. kerületben 60-70 ezer forintért már 1,5-2 szobás új építésű lakást lehet bérelni, míg egy belvárosi, használt, kétszobás lakás havi 80 ezerbe is kerülhet. Az új építésűben sokszor új bútorok is vannak, modern, jó a belső elrendezés, és főképp alacsony a rezsi, mivel jó a szigetelés, korszerű a fűtési rendszer és alacsony a belmagasság. HÉ

A vidéki nagyvárosi árak a budapestinek csupán a felét-kétharmadát teszik ki: 1000 forint körüli a négyzetméterenkénti átlagos bérleti díj, de esetenként már 2-300 forint/négyzetméter áron is lehet találni albérleteket.

A vidéki nagyvárosi árak a budapestinek csupán a felét-kétharmadát teszik ki: 1000 forint körüli a négyzetméterenkénti átlagos bérleti díj, de esetenként már 2-300 forint/négyzetméter áron is lehet találni albérleteket.-->