Ez jellemzi a magyar gyógyszeripart

Amíg a magyar egészségüggyel kapcsolatban szinte kizárólag riasztó hírek látnak napvilágot, a hazai gyógyszeripar nemhogy pozitív eredményeket produkál, de a magyar ipar sikerágazata a válság ellenére is.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, júniusi ipari statisztikái 12,5 százalékos bővülésről számolnak be, hozzátéve, ennek a motorja a bővülő exportértékesítés. Általánosságban is elmondható: az ágazat számára exportorientáltsága komoly előnyt jelent, nem utolsósorban a forint utóbbi időszakban tapasztalható gyengülése is hozzájárult például a hazai cégek profitnövekedéséhez. A kivitel azonban ezen túl is erősödik: 2009-ben például az 565 milliárd forintos összbevételből már 434 milliárd származott kivitelből.
Az export erősödéséhez járulnak hozzá az utóbbi időben felgyorsuló beruházások is: a világ legnagyobb generikumgyártója, a Teva Debrecenben és Gödöllőn is bővíti termelési és csomagolási kapacitásait. Az elmúlt hónapban jelentette be az első magyarországi beruházásának számító komáromi csomagolóüzem megnyitását a legnagyobb egyesült államokbeli generikusgyártó, a Mylan, míg a BD tatabányai üzemében még ebben az évben megkezdődhet a fecskendőgyártás. Mindezek a régió fontos gyógyszeripari központjává tehetik az országot.

Jóllehet a hazánkban előállított gyógyszerek legnagyobb része generikum, a hazai gyógyszeripar hagyományaiból is ered, hogy a cégek igen sokat költenek kutatás-fejlesztésre. A tizenháromezer főt – 36 százalékban diplomásokat – foglalkoztató ágazatban tevékenykedő társaságok a teljes hazai k+f költés nagyjából felét, ötvenmilliárd forintnyi forrást használnak fel. Ez az árbevételhez viszonyítva nagyjából hét százalékot jelent, miközben a magyarországi átlag a GDP-hez viszonyítva egy százalék alatt van.

Amíg ágazati nyomásra a tavaly 42 milliárd forintos tételt jelentő 12 százalékos különadó az idén már teljes egészében felhasználható kutatás-fejlesztésre, a k+f tevékenység erősítéséhez közvetett segítséget jelent az ágazat reményei szerint az érlelődő második Széchenyi-terv, amely kiemelten kezeli majd az egészségipari ágazatokat is. A gazdasági tárca – vélhetően az egyenként több száz embernek munkát adó nagyberuházásokat is figyelembe véve – ambiciózus célt fogalmazott meg: a fejlesztések nyomán az ágazatban dolgozók létszáma az összes ipari alkalmazott négy százalékára nőhet a 2007-es 2,2 százalékról, míg a termelés a tavalyi 2,7 százalékhoz képest az össztermelés 3 százalékát érné el, az export pedig az összkivitel 3,3 százalékáról 4-re emelkedne.
Az új kormányzat – hasonlóan nemcsak elődjéhez, de az európai országokhoz – is inkább a lejárt szabadalmi védettségű, így értelemszerűen olcsóbb generikus készítmények forgalmazását preferálja. Az árversenyt állami rendszerbe foglaló, az utóbbi években egyre szigorodó gyógyszer-gazdaságossági törvényt, azon belül is a negyedévenkénti referenciaár-meghatározást számtalan támadás érte a gyártók részéről. Az ágazat szereplői szerint ez közvetetten ahhoz is hozzájárult, hogy erősödött az import részesedése hazánkban. Mint Bogsch Erik, a Richter Gedeon Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Gyógyszergyártók Szövetségének (Magyosz) elnöke a Világgazdaság legutóbbi egészségügyi konferenciáján kiemelte: az árcsökkentési kedvezmény egy nyolcadára redukálódott (ez éves szinten –2,2 milliárd forint a hazai gyártókra), a három évre vállalt árcsökkentés kedvezménye egy évre csökken. További korlátokat hozott a cégek számára az egy éve ténylegesen elindult, a sokatmondó „korbácsrendelet” névvel illetett, az orvosokat takarékosabb gyógyszerrendelésre szorító rendelkezés.
Különösen az év elején életbe lépett, referenciaként a nemzetközi árakat tekintő rendelkezés miatt érte számtalan bírálat az előző kormányzatot. Az ágazat képviselői a nyári szünet után ülnek tárgyalóasztalhoz az új kabinettel; mint Bogsch Erik korábban lapunknak elmondta, az említett rendszer módosításával kiemelten szeretnének foglalkozni.
Szakértők szerint a negyedévenkénti referenciaárazás (az egymással helyettesíthető generikumok között a legolcsóbb alapján állapítják meg a támogatás mértékét) rendszere sem fenntartható: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által három éve meghirdetett árverseny nyomán az árcsökkenés éves szintje meghaladta a 23 százalékot, mára azonban a gyógyszerkassza terheit éves szinten több mint 10 milliárd forinttal könnyítő intézkedés hatása elapadt. Erre magyarázat, hogy egy bizonyos árszint alatt a cégek egyszerűen kivonják az adott terméket a piacról. (A vényköteles körben az egy főre jutó éves fogyasztás 172-175 euró körül mozog, az uniós átlag ennél jóval magasabb.) Ez pedig újfent nehéz helyzetbe hozhatja a május végére már 43 milliárdos hiányt felhalmozó Egészségbiztosítási Alapot, ebből pedig ágazati elemzők azt a következtetést vonják le, hogy a közeljövőben aligha várható a különadó eltörlése.
Tisztulást hozhat az ágazatban ugyanakkor a patikaalapítási moratórium is, amelyről még a nyári szünet előtt döntött az Országgyűlés, a gyógyszergyártók szövetsége ugyanakkor elvárja a marketingre vonatkozó szabályok, konkrétan az etikátlan promócióra vonatkozó előírások betartatását.