A kicsik veszíthetnek

Tőkepiac. Hogy pontosan mennyi vagyon áramlik majd át a magánnyugdíjpénztárakból az államhoz a következő időszakban, még nem tudni. Az viszont, hogy a másképp nem döntők megtakarítását automatikusan államosítják, s hogy a kasszákhoz ragaszkodóknak tett kormányzati ajánlat fairnek távolról sem nevezhető, borítékolja: a több mint 3000 milliárd forintnyi, ma még magánvagyon döntő részére ráteheti a kezét az állam. A visszalépésről szóló törvény szerint a magánkasszák államhoz áramló vagyonát a pénztáraknak a portfólióban lévő eszközökben kell átadniuk, így kívánják elkerülni a piacokon a nagy árfolyamzuhanással járó komoly eladási hullámokat. Figyelmeztető jel lehetett ugyanis bő két hete a BUX egy nap alatt bekövetkezett csaknem 5 százalékos esése, amelyet a nyugdíjpénztárak eladásainak számlájára írtak az elemzők.

Az állam viszont nem akar „nyugdíjtőzsdézni”, így várható, hogy a részvényvagyontól előbb-utóbb megszabadul, és ez a hazai részvénypiacot is érinti majd. A magánnyugdíjpénztárak vagyonának bő tizede lehet a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) forgó részvényekben – állítják a szakértők. A pénztárak vagyonkezelői jellemzően a legnagyobb és leglikvidebb papírokat vásárolták meg a nyugdíjalapokba, így a legnépszerűbb részvények a portfóliókban az OTP, a Mol, a Magyar Telekom és a Richter. Referenciaindexének követése miatt viszont sok kassza megvásárolta a teljes BUX indexet is, amely már a kisebb cégek részvényeit is tartalmazza.

A nagyobb papírokra is roszszul hathat rövid távon az eladás, a kisebbeknél viszont kifejezetten veszélyes lehet a piacra öntés. „Ezeket a paketteket célszerűbb lehet valamilyen pénzügyi vagy szakmai befektetőnek eladni” – tanácsolja Loncsák András, az egyik legnagyobb magánpénztári vagyont kezelő Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő részvényüzletág-vezetője. Ha mégsem így tesz az állam, és tőzsdére viszi a papírokat, a mélybe nyomott árakon érdemes lehet a kisbefektetőknek vásárolni belőlük. A nyugdíjkasszák az ígéretes cégek közül különösen az Állami Nyomda, a Rába, az RFV és a PannErgy papírjaiból tartanak viszonylag sokat. A kisrészvények mellett egyébként még a jelzáloglevelek árfolyamára is kritikus hatással lehet a kasszák vagyonának értékesítése.

A pénztárak felszámolása kétségtelenül elvisz valamekkora forgalmat a BÉT-ről, és évente mintegy 35-36 milliárd forinttal a tiszta kereslet is csökken majd. Ez azonban nem túl sok, mély nyomot aligha hagy az árfolya-

mokon, sőt, hosszabb távon a nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása akár még jót is tehet a börzének. „Ha eléri a kormány gazdaságpolitikája a célját, és felpörög a gazdaság, ez a tőzsdére még kedvező hatással is lehet” – mondja Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Ennek megvalósulása viszont jelenleg kétséges – teszi hozzá a szakember –, ha ugyanis elveszik az emberek nyugdíjcélú megtakarításait, egyáltalán nem biztos, hogy a lakosság az alacsonyabb adók miatt megmaradó jövedelmeket fogyasztásra fordítja majd. Elképzelhető, hogy a jövőjére gondolva inkább befekteti, ráadásul – ha csökken a bizalma az államban – az is könnyen lehet, mindezt nem is Magyarországon teszi.

A tőzsdére lépéseket, tőkeemeléseket is negatívan érintheti majd a legnagyobb intézményi befektetői kör eltűnése. A növekvő politikai bizonytalanság, vagy mostanában divatos nevén, az országkockázat sem kedvez a kibocsátóknak, hiszen a gyengébb jogbiztonságot árazási diszkonttal bünteti a piac.

Éves csúcson a dkj-hozam

Tavaly december óta nem látott szintre emelkedett tegnap a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek (dkj) hozama az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) aukcióján. Az ÁKK 40 milliárd forint értékben hirdetett meg egyéves állampapírokat, amelyekre 65 milliárd forintnyi ajánlatot kapott az elsődleges forgalmazóktól. A mindössze 30 milliárd forint értékben elfogadott ajánlatok hozama 5,96–6,1 százalék között szóródott, az átlaghozam 6,05 százalékos lett, 11 bázisponttal magasabb az előző aukción kialakultnál. Hat százalék fölötti hozammal 12 hónapos dkj-t az idén még nem adott el az ÁKK. HB