Az Európai Unió nem engedte, hogy elszámoljuk a nyugdíjreformból keletkező deficitet – szögezte le Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza. Erre a kormány azt a választ adhatta, hogy akkor megszüntetjük a rendszert – folytatta az elemző a Világgazdaság Online-nak adott nyilatkozatában.
Matolcsy György szerdán azt mondta, hogy aki nem lép vissza az állami rendszerbe, az elveszíti nyugdíja 70 százalékát: vagyis kizárják az állami pillérből.
Nyugdíjmentés: "Szélsőséges és keresztülvihetetlen"
Suppan Gergely kiemelte: a helyzet nem jött volna létre, ha nincs a nyugdíj-reform, melyet a Horn-kormány kezdett el. „Ha nem hallgattunk volna a Világbankra, nem szaladt volna el az államadósság” – tette hozzá.
Ha nincs ilyen költséges reform, mely folyamatosan 1,5-2 százalékponttal rontotta a költségvetés egyenlegét, akkor az államadósság 10 százalékponttal alacsonyabb lenne most, és alacsonyabb kamatfelárat fizetnénk – emelte ki a közgazdász.
Kinek érdemes maradnia a magánkasszákban? Az elemző válaszol
A befektetőken és a piacokat nem az érdekli, hogy mi lesz 20-40-60 év múlva, ennyi idő alatt számtalan reformot véghez lehet vinni - érvelt Suppan Gergely.
Részben jogos a felháborodás, másrészt indokolatlan – folytatta Suppan Gergely. Nem lett volna ekkora a deficit a nyugdíj-kasszában reform nélkül – húzta alá.
Azonban időszerű lenne a rendszerbeli átalakítás: Magyarországon 3 millió nyugdíjas van, a hasonló lélekszámú cseheknél 2,2 millió. Hazánkban 800 ezer rokkantnyugdíjas van, a cseheknél nagyságrendileg 270 ezer – mutatott rá a közgazdász.
A nyugdíjrendszer további problémájaként említette, hogy 1,8 millió ember lépte át a korhatárt a 3 millióból. „A többi mit keres ott? Rendszerszerű felülvizsgálatra lenne szükség” – mondta Suppan.
Kiemelte: a kormány mondott le erről a pénzről, kötelező magánpénztári belépéssel. Most „kötelező” a kilépés.
A kormány a jövő évi költségvetésben 530 milliárd forinttal foltozza be a költségvetést, a következő évben 250 milliárd forinttal – mondta a TakarékBank közgazdásza. A fennmaradó pénzt lehet az államadósság csökkentésére költeni, „ez az egyetlen elfogadható cél” – folytatta.
A kérdés az, hogy 2012 után valóban nem kell-e foltozni a nyugdíjrendszert? – vetette fel a kérdést Suppan Gergely. „Az 1 millió új munkahely nem fog létrejönni addig, ami befoltozná a lyukat. Ha létrejönne, az megszüntetné a lyukat a rendszeren. Az 1 millió új munkahelyre szükség van, de nem lesz ilyen rövid idő alatt” – hangsúlyozta.
A piac „túldramatizálja” a helyzetet: a kereslet csökken az állampapírpiacon, de lefaragják az államadósságot is, az állam finanszírozási igénye csökken – mondta a közgazdász. „A piac egysíkúan nézi a folyamatokat, mert ugyan a kereslet visszaesik, de a kínálat is csökken.
„A nyugdíjrendszerhez hozzá kell nyúlni”, a hiányt addig nem tudják csökkenteni, mert folyamatosan ki kell pótolni.
Jövőre 3 ezer milliárd bevétele lesz az államnak, ha mindenki átlép. „Cash flow szemléletben 7 százalékos többlete lesz az államkasszának” – mondta az elemző.
Suppan Gergely szerint senki nem fog maradni a magánpénztáraknál. „Legfeljebb azok maradnak, akik arra spekulálnak, hogy az állami nyugdíjrendszer teljesen összeomlik, és elkerülik a befizetéseket is.”
Nyílt zsarolásba kezdett a kormány - Strasbourghoz fordulnak a pénztárak
„Ez egy példátlan esemény Európában, hogy az állam azzal fenyeget, hogy kirúgja polgárait az állami nyugdíjrendszerből” – mondta Török Zoltán , a Raiffeisen Bank közgazdásza a Bloombergnek. Az elemző kiemelte, hogy ez talán elég ahhoz, hogy senki ne maradjon a magánkasszáknál.
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint hárommillió embert zsarolt meg Matolcsy. Ugyanez a véleménye a Stabilitás Pénztárszövetségnek is, amely a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.