Ki győzött nyugdíjügyben?

A varsói kormány sikerpropagandát csapott a nyugdíjvita „megoldása” miatt, ami szerint „teljes lengyel siket hozott”. Alapvető könnyítést nem hozott a kompromisszum a magán-nyugdíjpénztári kiadások elszámolhatósága ügyében, viszont odahaza győzelemként tálalhatják – írja a Figyelő.

Az Európai Unió csak korlátozott mértékben hajlandó figyelembe venni a tőkefedezeti nyugdíjrendszer átmeneti negatív hatását. Lengyelország azt szerette volna elérni, ha 30-40 éves időre figyelembe vennék a második pilléres nyugdíjrendszer negatív hatásait – írja a Figyelő. „Ezt azonban nem sikerült a Bizottság és a pénzügyminiszteri tanácsnál kiharcolnia” – olvasható a hetilapban. A Bizottság azonban hajlandó rugalmasan kezelni a hiányt ott, ahol az államadósság nem éri el a GDP 60 százalékát.

Az európai Bizottság minden reform hatását figyelembe fogja venni – tehát nem csak a nyugdíjreformét –, például az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára, illetve a nyugdíjkifizetéseket övező kockázatokra.

A költségvetési elszámolások pontos részleteinek kidolgozására a Bizottság egy munkacsoportot hoz létre, és jövő év közepére – a magyar EU elnökségre – várható döntés, melyet mind a 27 országnak jóvá kell hagynia – írja a Figyelő.

Magyarország visszalépett a tőkefedezeti nyugdíjreformtól, így az eseteges kedvezőbb megítélésre nem számíthat. Azonban a reformtól való visszalépésért büntetés sem várható – ha korlátozó döntés születik, annak hatálya nem lesz visszamenőleges.