Lemaradó hazai bankok

Nem áll jól a régiós versenyben a hazai bankszektor: a környező országok most megjelent 2010-es statisztikái ugyanis stabil vagy növekvő összesített nyereségről adnak számot, emelkedő üzleti aktivitás mellett, miközben a hazai ágazattól drasztikus nyereségcsökkenés és stagnáló üzemméret várható.

A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) hétfőn tette közzé az éves szektorszintű adatokat, amelyekből kiderül: a helyi hitelintézeti szektor 513,9 millió eurós összesített adózott profitot termelt 2010-ben, ez több mint duplája az egy évvel korábbinak. Az ügyfélhitelek állománya 4,7 százalékkal nőtt, miközben a problémás hitelek után képzett céltartalékok mennyisége 38 százalékkal mérséklődött. A jelen körülmények között nagyon jó adatokat a továbbra is gyors gazdasági növekedéssel és a piaci szereplők nagy üzleti aktivitásával magyarázta az NBS. Bár Bulgáriában – ahol az OTP Bank helyi leánya, a DSK a második számú szereplő a piacon –, nem alakultak ilyen fényesen a tavalyi eredmények, az összesített mérlegfőösszeg tavaly is 4 százalékkal nőtt, a szektorszintű nyereség pedig – bár egyötödével alacsonyabb az előző évinél – még mindig 315 millió eurónak felelt meg, ez a körülményekhez képest viszonylag jó, hatszázalékos tőkearányos megtérülést jelent.

Bár a magyarországi kereskedelmi bankok összesített eredményeit csak e hónap végén teszi közzé a pénzügyi felügyelet, az eddig ismert adatok alapján nem lehet túl sok jóra számítani: a hazai bankvezetők korábbi nyilatkozatainak tükrében több hazai nagy szereplő is veszteséget könyvelhet el 2010-re vonatkozóan (erre hosszú évek óta nem akadt példa), és a hitelállomány szinten tartása vagy enyhe emelkedése is csak a devizaárfolya-mok mozgása miatt lehetséges.

Különösen aggasztó, hogy a szektorszintű nettó eredmény mindössze 79,2 milliárd forintot – hozzávetőlegesen 290 millió eurót – ért el 2010 első kilenc hónapjában, szemben a bázisidőszaki csaknem 220 milliárddal.
A hazai hitelintézeti szektor gyenge tavalyi teljesítményét több tényező is magyarázza: a legfontosabb, hogy a problémás hitelek utáni céltartalék és értékvesztés mennyiségét nem sikerült csökkenteni – ez majdnem 290 milliárd forintot ért el az első három negyedévben –, illetve a nagyjából 120 milliárd forintot kitevő különadó is rontja az összképet. Az üzemméretet pedig a változatlanul gyenge hitelezési aktivitás tartja gyakorlatilag változatlan szinten.