Görögország: Egyre nagyobb a baj

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a görög államadósság-törlesztés leállásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a pénteki késői londoni kereskedésben 1.224 bázispont, vagyis 12,24 százalék környékén mozgott az 1.165,0 bázispontos előző záró után.

A jelenlegi görög CDS-árazás azt jelenti, hogy a görög szuverén törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon most több mint 1,2 millió euró minden 10 millió euró görög államadósság után az irányadó ötéves futamidőre.

A CMA számítási modellje szerint a pénteki görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg csaknem kétharmados halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását ötévi távlatban.

Ez azt is jelenti, hogy a piac Görögországot négyszer kockázatosabb adósnak tartja Magyarországnál, mivel a 242 bázispont környékén mozgó pénteki magyar CDS-díjszabás a CMA DataVision számítási metodikája alapján 16 százalékos halmozott távlati törlesztésleállási esély piaci árazásának felel meg.

A görög törlesztési leállással kapcsolatos piaci félelmeket jelezte, hogy a tízéves görög kormánykötvény hozama a pénteki kereskedésben 50 bázisponttal 13,5 százalék környékére, a hároméves lejáratú görög szuverén kötvényé pedig 19,5 százalékra - londoni elemzői kommentárok szerint "elképesztő" szintre - emelkedett.

A Capital Economics, a City egyik legnagyobb befektetési és pénzügyi tanácsadó cége pénteki elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a görög kormány által ismertetett konszolidációs menetrend "semmilyen módon nem segítette elő" a piaci idegesség csillapodását. Jóllehet a görög kormány privatizációs terveket terjesztett elő, és 26 milliárd eurónyi pótlólagos költségvetési intézkedéseket jelentett be azzal a célkitűzéssel, hogy 2015-re a hazai össztermék (GDP) 1 százalékára csökkenjen az államháztartási hiány, a Capital Economics szerint azonban a görög gazdaság egyre ingatagabbnak tűnik, és a ház elemzői azzal számolnak, hogy a görög államadósság-ráta 2013-ig eléri a GDP-érték 170 százalékát.

Ebben a helyzetben a cég londoni szakértői két lehetőséget látnak az állami pénzügyek fenntarthatóbbá tételére. Az egyik az lenne, ha más euróövezeti tagállamok költségvetési átutalásokkal segítenék ki Görögországot, vagyis "gyakorlatilag odaadnák neki a (szükséges) pénzt". A vezető euróövezeti országok azonban a Capital Economics szerint erről hallani sem akarnak, így a fennmaradó egyetlen megoldás az, hogy Görögország adósságátrendezést hajt végre.

A Capital Economics elemzői szerint így most már nem az a kérdés, hogy Görögország törlesztésleállásra kényszerül-e, hanem csak az, hogy mikor.