Magyarország túl van a nehezén? - Ez csak a látszat

Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala kedden közölte a 2010-es költségvetési hiányok alakulását. Az euróövezetben átlagosan 6 százalékot mutat a maastrichti szemléletű költségvetési hiány, míg Magyarországon 4,2 százalékos deficitet mértek a GDP százalékában.

Az adatsorból azt gondolhatjuk, hogy hazánk kedvező pozícióban van, és csak „kicsi” hiányzik a 3 százalékos hiánycél eléréséhez, azonban úgy tűnik, hogy a neheze még csak most jön.

A magyar kormány 2010-ben különböző nem-konvencionális intézkedéseket hozott: 180 milliárd forintnyi különadót vetett ki a pénzügyi szektorra, 161 milliárd forintot másik három ágazatra. A szektorális különadókat fenntartotta a kormány és idén jelentősen csökkennek a költségvetés személyi jövedelemadó bevételei az egykulcsos adórendszer hatására. Továbbá az idei költségvetésben 530 milliárd forinttal szerepel a több mint 3 ezer milliárd forintos magán-nyugdíjrendszeri vagyon.

A költségvetés strukturális – vagyis egyszeri tételek nélküli – hiánya a kormány konvergenciaprogramja szerint idén 4,7 százalék lesz, azonban gazdasági elemzők 5-6 százaléka közé teszik a GDP százalékában.

Az EU pedig az egyszeri bevételektől megtisztított költségvetési egyenleget figyeli, amely középtávon nem fenntartható a költségvetési reformja nélkül. A kormány Széll Kálmán-tervnek keresztelte el ezt a programot, amely az élet szinte minden területét érinteni fogja. Így történhetett az, hogy gyakorlatilag közel állunk az EU által várt 3 százalékos költségvetési hiányhoz, azonban 2011-ben talán még messzebb kerültünk a fenntartható hiánytól, mint tavaly.

A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy kormány idén 15 milliárd forinttal javítja a költségvetés egyenlegét: 3 milliárdot azon spórol, hogy csökkentik a táppénzt, és 12 milliárd forintot a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatán.

Minden, amit a Széll Kálmán-tervről tudni lehet!

A Széll Kálmán-terv 2012-ben és 2013-ban érezteti hatását: egyes munkavállalók bére jövőre csökkenhet az adójóváírás csökkenése miatt, egyértelműen rosszul járnak a gyermektelenek, és az alacsonyabb jövedelműek.

„Vélelmezve azt, hogy az adójóváírás 2 év alatt kerül kivezetésre, ennek megfelelően a 2011-es 12 100 forint adójóváírás megfeleződik, továbbá a szuperbruttósítás 2013-ig megszűnik, elmondható, hogy jövőre azon egyedülálló adózók, akik 200 000 forint havi bruttó jövedelemnél kevesebbet keresnek, kevesebb nettó jövedelmet visznek haza” - mondta Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaság Online-nak.

A kormány vélhetően fenntartja a gyermekek után járó adókedvezményt, ám az alacsonyabb jövedelműek nem fogják tudni kihasználni a teljes kedvezményt. Emellett nominális értéken befagyasztják a családtámogatási kiadásokat.

A kormány 3 hónapra csökkenti a munkanélküli segély folyósításának időtartamát, és a bürokrácia csökkentését célzó programból az is kiderül, hogy visszavágják a túlóradíjakat és az éjszakai pótlékot. Könnyebb lesz felvenni, és elbocsátani munkavállalókat, a próbaidő pedig 3 hónapról 6 hónapra emelkedhet. A közszférában pedig nem emelkednek az illetmények.

Az adócsökkentés – amely több százmilliárdos hiányt generált a költségvetésben – egyelőre nem érezteti pozitív hatását , a kiskereskedelem stagnál, az ipar ugyan növekszik, de leginkább csak az export miatt. A fogyasztók bizalma közben meredeken esik: a világgazdasági válság kitörése óta nem csökkent ilyen mértékben a mutatószám egy hónap alatt. 

A Széll Kálmán-terv „keynesi” hatására többen felhívták a figyelmet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzéseiből is kiderül, hogy a kormány csomagja 2012-ben lassítja a gazdasági növekedést. Az ország megítélése azonban javulhat. Az alacsony költségvetési hiány mellett csökkenhet az államadósság, és a bizalom növekedése miatt kisebb kamatot kell majd fizetni az államadósság után. Valakinek azonban meg kell fizetni az árat.