E párhuzam azonban több sebből vérzik, ráadásul a támadás nem előzmény nélküli. Egy szűk horvát kisebbségnek már 2003 óta fáj, hogy a Mol a horvátországi privatizáció részeként, nyílt tenderen 25 százalékot vásárolt nemzeti vállalatukból. Nagyobb port kavart, hogy a magyar olajcég 2008-ban megszerezte az Ina menedzsmentjogait is, főleg, miután a horvát sajtó kapcsolatot vélt felfedezni a megállapodás és aközött, hogy az OTP (a Mol résztulajdonosa) hitelt adott a horvát Podravka társaságnak a Mol garanciavállalásával. Davor Stern, az Ina fel-
ügyelőbizottsági elnöke a menedzsmentjogokról kötött szerződés felülvizsgálatát szorgalmazza, annak ellenére, hogy a hitelügyletről és a garanciavállalásról – a Moltól korábban kapott tájékoztatás szerint – csak a menedzsmentjogok megszerzése után kezdtek tárgyalni. 2009-ben horvát hatóságok az Ina tartozásait firtatták, amikor pedig a múlt év végén a Mol ajánlatot tett az Ina közkézhányadára, manipulációt emlegettek. A horvát tőzsdei felügyelet (Hanfa) egymás után több hétre, majd határozatlan időre felfüggesztette az Ina részvényeit. Javasolta, hogy az ügyészség tegyen büntetőfeljelentést a Mol és vezetése ellen.
Mindezek fényében épp jókor, június 1-jén áll az Ina élére Áldott Zoltán, a Mol csoport eddigi kutatási és termelési igazgatója. Bőven kaphatott feladatot a fenti ügyek elrendezésében. Szollár Domokos, a Mol csoport horvátországi ügyekért felelős szóvivője azonban nem osztotta feltételezésünket. „Horvátországban nincs bonyodalom, nincs probléma, a Mol együttműködése jó és zavartalan a horvát kormánnyal” – szögezte le.
Kérdésünkre kijelentette, hogy a Hanfa vizsgálódásai nem jelentenek kockázatot, így nincs oka, hogy azok lezárultáig a Mol visszafogja horvátországi beruházásait. Nemrég fejezték be a rijekai finomító korszerűsítésének első szakaszát, hamarosan indul a második, fejlesztés előtt áll a benzinkúthálózata, és jelentős előrelépés várható a termelésben is. A Mol eddig 20 milliárd kunát (800 milliárd forint) költött az Inára, amely többéves veszteség után tavaly közel egymilliárd kunás (40 milliárd forint) profitot hozott. Ebből jelentős osztalékot kapott a horvát állam.
Fájdalmas lépés
A horvát sajtó nyolcvan Ina-vezető eltávolítását is felhánytorgatja. Ennek kapcsán Szollár Domokos emlékeztetett, hogy egy „sok üresjáratot” tartalmazó állami vállalatot kellett versenypiaci céggé alakítani. Elkerülhetetlenek voltak bizonyos elbocsátások, és a korábbi beszerzési szerződések felülvizsgálata is. Ám az Inát egy-két kivételtől eltekintve ma is horvát vezetők irányítják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.