Oroszország után mi jövünk a korrupciós feketelistán

Mint azt Bíró Ferenc, a cég visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője szerdán a cég budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a magyar válaszadók 75 százaléka vélte úgy, hogy a vesztegetés széles körben elterjedt a magyar üzleti életben, szemben az európai 62 százalékos átlaggal.

A megkérdezettek 45 százaléka úgy ítélte meg, hogy saját ágazatában is bevett gyakorlat a szerződések elnyerése érdekében a korrupció, míg az európai átlag csak 28 százalék volt.

Bíró Ferenc szerint a helyzet javítása érdekében hatékony és szigorú ellenőrzésre, gyors eljárásokra, megfelelő szankciókra és arra van szükség, hogy a vállalatokon belül is erősödjön a korrupcióellenes kommunikáció.

Arra a kérdésre, hogy tapasztalt-e jelentős visszaélést a saját vállalatánál a 103 magyarországi válaszadó 27 százaléka válaszolt igennel. Ezzel Magyarország a második helyre került a listán Oroszország után, ahol a megkérdezettek 37 százaléka tapasztalt jelentős visszaélést. A 23 országot felölelő lista harmadik helyére Horvátország került, míg az utolsó helyen Szkovákia áll 5 százalékkal, az utolsó előtti helyeken pedig 10 százalékkal Ausztria, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság áll.

Az Ernst & Young 2011-es Európai Visszaélési felmérése szerint a megkérdezett cégek munkavállalóinak több mint egyharmada Európa-szerte hajlandó készpénzt, vagy egyéb ajándékot ajánlani egy üzlet elnyeréséért, és a dolgozók csaknem fele egyáltalán nem tud cége korrupcióellenes intézkedéseiről.

A munkavállalók tradicionálisan leginkább Görögországban (44 százalék) és Oroszországban (39 százalék) alkalmaznak készpénzes megvesztegetést, míg ez Norvégiában a legkevésbé valószínű (6 százalék). A felmérésben résztvevők kétharmada elismeri, hogy a vesztegetés és a korrupció széles körben elterjedt, és 40 százalékuk szerint e téren romlott a helyzet a gazdasági visszaesés miatt.

A magyar vállalatokra - így a vezetésre is - továbbra is nagy nyomás nehezedik a megfelelő pénzügyi teljesítmény elérése érdekében, (Magyarországon ez az érték 2011-ben 80 százalék, míg az európai átlag 75 százalék volt). A válaszadók szerint ezen nyomásokra a vállalatok vezetősége többségében költségmegszorítással reagál, ami tovább növeli a vesztegetési és korrupciós kockázatokat.

A munkavállalói felmérés szerint az alkalmazottak csalódottak a vezetés etikátlan magatartással kapcsolatos toleranciája miatt. A válaszadók negyede nem bízik a vezetőség etikus viselkedésében.

Bíró Ferenc szerint a felmérés eredményei Európa-szerte aggodalomra adnak okot, különösen a felsővezetők körében. A csalás, vesztegetés és korrupció terén tapasztalható önelégültség és számos vállalat költségcsökkentési kezdeményezése együttesen további veszélyeket teremt - hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy a vállalatok felső vezetésének ismételt és folyamatos elköteleződése az etikus üzleti gyakorlat mellett elengedhetetlen, hiszen a visszaélés-ellenes intézkedések terén csökkenő erőfeszítések, és az etikátlan magatartással kapcsolatos folyamatos tolerancia óhatatlanul növeli a csalás, a megvesztegetés és a korrupció kockázatát.

A felméréshez 2011 első két hónapjában a kutatók összesen 2365 interjút készítettek 25 európai országban telefonon, interneten, vagy személyesen. A megkérdezett személyek tőzsdén jegyzett, multinacionális, vagy több mint 1000 embert foglalkoztató vállalatoknál dolgoztak.