Alkotmány-vita: Az EP tiltakozik, de Orbánt ez nem érdekli

Orbán Viktor Strasbourgban sajtótájékoztatón azt mondta: semmilyen jelentősége nincs annak, hogy az EP képviselői milyen határozatot fogadnak el a magyar alaptörvényről, "ez egy jottányit sem befolyásolja a magyar parlamenti képviselők munkáját".

Kijelentette azt is: az alkotmány európai védelem alatt áll. Minden nemzetnek joga van a saját alkotmányához, ráadásul a magyar alaptörvény egy modern, európai alkotmány, az életet, a családot, a nemzetet és az emberi méltóságot állítja középpontba, "ezért mi büszkék vagyunk erre az alkotmányra" - közölte.

Az Európai Parlament felszólítja a magyar hatóságokat, hogy „fontolják meg a Velencei Bizottság véleményében felvetett problémákat és aggályokat”.  Az EP határozatában azt kéri, hogy hajtsák végre az ajánlásokat vagy az új Alaptörvény módosítása révén, vagy a jövőbeni sarkalatos törvények és rendes jogszabályok meghozatala során.

Az EP úgy látja, hogy mivel az alkotmányozási folyamat nem volt átlátható és az új Alaptörvény kidolgozása és elfogadása rendkívül gyorsan történt, ami nem biztosított elég időt a tervezett szövegről szóló alapos és lényegi nyilvános vita lebonyolításához; és mivel egy sikeres és legitim alkotmánynak a lehető legszélesebb konszenzuson kell alapulnia.

Úgy látják, hogy az Alaptörvényt nemzeti, európai és nemzetközi nem kormányzati szervezetek, a Velencei Bizottság és a tagállamok kormányainak képviselőit magukban foglaló szervezetek széles köre bírálta, és csak a kormányzó pártok parlamenti képviselői szavazták meg, nem jött létre politikai és társadalmi konszenzus.

Az állásfoglalás emlékeztet, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kijelentette, „nagyra értékelné, ha a magyar kormány az országon belülről és az Európa Tanácstól vagy az ENSZ-től kérne tanácsot” és útmutatást. Ban Ki Mun úgy véli, hogy Magyarországnak európai uniós tagállamként az európai intézményekhez kellene fordulnia tanácsért és az Alaptörvény felülvizsgálata ügyében

Azt kérik, hogy a sarkalatos törvényekben legyen tekintettel arra a kormány (adó- és nyugdíjrendszert, a családpolitikát, valamint a kulturális, a vallás- és a társadalmi-gazdasági politikát szabályozó törvények), hogy csak az alapvető és egyértelműen meghatározott alkalmazási kört fogadják el, lehetővé téve, hogy a jövőbeni kormányok és demokratikusan megválasztott törvényhozói testületek e politikákra vonatkozóan önálló döntéseket hozhassanak és vizsgálják felül a Költségvetési Tanács megbízatását.

Mint ismeretes, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke azt mondta, hogy a sarkalatos törvényekben rögzítené az egykulcsos adórendszert. A HírTv-ben kijelentette, hogy a 16 százalékos mértéket ugyan nem vésné törvénybe, de az új adórendszert igen, mert a gyermekvállalásban akkor lehet igazi hatása, ha hosszú távon fennmarad.

Továbbá az EP kéri, hogy az alkotmány biztosítson minden polgár számára – függetlenül vallási, szexuális, etnikai vagy társadalmi hovatartozásától – egyenlő jogvédelmet az Alapjogi Charta 21. cikkében, az Alaptörvényben és annak preambulumában foglaltaknak megfelelően.

„Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően egyértelműen védjék az új Alaptörvényben az összes alapvető polgári és szociális jogot, mondják ki a halálbüntetés, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés, valamint a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát, megfelelően szavatolják az alapjogok védelmét, és tegyék egyértelművé, hogy az alapjogokat mindenki születésénél fogva, feltétel nélkül megszerzi” – fogalmaz a határozat.

Az EP a határozat értelmében felszólítja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja felül és elemezze az új Alaptörvényt és a jövőben elfogadandó sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy összhangban állnak-e a közösségi vívmányokkal, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával, valamint a Szerződések szövegével és szellemével.

Az Európa Tanács jogi szakértői testülete szerint aggodalomra ad okot, hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak szabályozni számos olyan kérdést, amit pedig a normális politikai eljárásmód alapján kellene rendezni. Ezeket a kérdéseket - jegyzi meg a Velencei Bizottság - rendszerint egyszerű többséggel szokták eldönteni. "A kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi-gazdasági és pénzügyi politikát nem kellene sarkalatos törvényekbe betonozni" - olvasható a dokumentumban.

A Velencei Bizottság szerint "a demokrácia működésére gyakorolt potenciális hatás fényében" aggodalomra ad okot az is, hogy adózási és költségvetési ügyekben korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, az állami költségvetés elkészítésében pedig kiemelt szerepet biztosítanak a Költségvetési Tanácsnak.

Az Európa Tanács jogi szakértői testülete szerint aggodalomra ad okot, hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak szabályozni számos olyan kérdést, amit pedig a normális politikai eljárásmód alapján kellene rendezni. Ezeket a kérdéseket - jegyzi meg a Velencei Bizottság - rendszerint egyszerű többséggel szokták eldönteni. "A kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi-gazdasági és pénzügyi politikát nem kellene sarkalatos törvényekbe betonozni" - olvasható a dokumentumban.

A Velencei Bizottság szerint "a demokrácia működésére gyakorolt potenciális hatás fényében" aggodalomra ad okot az is, hogy adózási és költségvetési ügyekben korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, az állami költségvetés elkészítésében pedig kiemelt szerepet biztosítanak a Költségvetési Tanácsnak. -->