Nem tetszik az árfolyamgát? - Íme, a bankok mentő ajánlatai

A kormányzat buzgón biztatja a nehéz helyzetben lévő devizaadósokat, hogy éljenek az otthonvédelmi akcióterv adta lehetőséggel, és vegyék igénybe az árfolyamgátat. Ez azt jelenti, hogy 2014 végéig, de legfeljebb 36 hónapon át a svájcifrank-alapú lakáshiteleket 180, az euróalapúakat 250, a jenalapúakat pedig 2 forintos árfolyam mellett lehet fizetni. A valódi és a kedvezményes törlesztőrészlet közötti különbséget addig meghitelezik a bankok, a pénz egy gyűjtőszámlára kerül, és az árfolyamrögzítés lejárta után a rendes hitellel együtt kell visszafizetni.

Hiába jár azonban az egekben a svájci frank ára, az immár egy hete igényelhető kedvezmény iránt az érdeklődés egyelőre mérsékelt: az OTP beszámolója szerint a lehetőségről csak néhány tucat ügyfél tájékozódik naponta, de a TakarékBanknál és a többi hitelintézetnél sem tolonganak a kliensek. Pedig az adósok egyik legnagyobb aggodalmát is eloszlatta már a kormány azzal, hogy megszületett az a kormányrendelet, amely alapján az árfolyamfixálás időszakát követően az adósok törlesztőrészlete csak maximum 15 százalékkal emelkedhet. Vagyis a most könnyítést kérőknek nem kell három év múlva kiszámíthatatlanul magas törlesztőrészletekkel szembesülniük. Ez az intézkedés egyébként – állítják a CIB-nél – növelheti az érdeklődők számát.

A lapunknak nyilatkozó többi bank sem temeti egyelőre az állami mentőcsomagot, még mindig arra számítanak, hogy az ügyfeleik tizede igénybe veszi majd az állami mentőövet, ami egyébként kiugró siker lenne a korábbi konstrukciókhoz képest. A 2009-es állami program például, amelyben egy áthidaló kölcsön igénybevétele mellett átmenetileg mindössze 10 ezer forintos havi részletet kellett csak fizetni az ügyfélnek, jóformán senkin sem segített. Az ok pedig, hogy csak nagyon szűk kör volt jogosult rá – mondják a K&H Bank szakértői, így náluk kevesebb mint 100 ügyfél kérte ezt a könynyítést. A többi hitelintézetnél is hasonlóan szerények a számok, a CIB Bank például két év alatt megközelítőleg 40 igénylést fogadott be.

Lényegesen kelendőbbek voltak a bankok saját adósmentő programjai, amelyekben a nagyobb hazai hitelintézeteknél több tízezer ügyfél vett részt. „A bankok által létrehozott adósvédelmi programok általában szélesebb ügyfélkör számára érhetők el, valamint az igénylési feltételek tekintetében is meglehetősen rugalmasak” – magyarázzák a Raiffeisen Bank szakértői a siker okát az állami programokhoz képest. További nagy előnyük, hogy az ügyfél élethelyzetének megfelelően testre szabhatók, hiszen előfordulhat, hogy a kliens számára nem a részletek csökkentése, hanem a hitelek összevonása jelent megoldást, vagy pedig nem éveken keresztül, hanem csak néhány hónapig van szüksége a részletek mérséklésére.

A bankok által kínált tipikus megoldások között megtalálható a futamidő meghosszabbítása, a törlesztőrészletek átmeneti csökkentése, de az állami árfolyamgáthoz hasonló megoldások is megtalálhatók a palettán. A Budapest Banknál például már évek óta létezik olyan konstrukció, amely az árfolyamgáthoz hasonlóan működik. Ennek lényege, hogy az ügyfélnek 12–36 hónapon át csökkentett törlesztőrészletet kell fizetni, a teljes és a kedvezményes részlet különbségét pedig a bank áthidaló kölcsöne pótolja ki. A különbség az állami verzióval szemben annyi, hogy a banknál nem a törlesztés árfolyama fix, hanem a forintban számolt törlesztőrészlet nagysága.

Az OTP Bank a most indult állami árfolyamgáttal egy időben saját árfolyamgátas konstrukciókat alkotott, jóformán lekoppintva a kormányzati megoldást. Az árfolyamgát a bank saját mentőprogramjában valamivel magasabb, mint az államinál, a svájci franknál 200, az eurónál 265, a jennél 2,2 forintos szinten áll. Ez persze azt is jelenti, hogy aki ezt választja, annak a gyűjtőszámláján is kisebb összeg halmozódik fel, és a kedvezményes időszak után kevesebbet kell majd törlesztenie.
Az Axa is elindította az állami árfolyamgáttal egy időben annak konkurenciájaként saját HitelPajzs programját.

Ennek keretében választhatnak a kliensek havi fix törlesztést, amelynek az a lényege, hogy a szerződéskötéskor meghatározotthoz képest a későbbi periódusokban maximum 10 százalékkal nőhet a törlesztőrészlet. A szolgáltatást a hitel teljes futamidejére kérheti az ügyfél, azt azonban, hogy ez pontosan mennyi lesz, nem lehet tudni, hiszen ha a forint gyengül, a lejárat ideje csúszik, ha pedig erősödik, hamarabb kifuthat a hitel. A program másik eleme a „kamatpajzs” szolgáltatás, amely a svájci frank kamatának emelkedése ellen nyújt védelmet. Ennek során öt, tíz, de akár húsz évre is rögzítheti a kliens a kamatszintet. Meg kell azonban jegyezni, ilyen esetekben minél hosszabb távra kívánja rögzíteni az ügyfél a kamatszintet, jellemzően annál magasabb rátát kell vállalnia.

újratöltve

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint idén áprilisig a mintegy 7200 milliárd forintnyi lakossági hitelállomány 9 százalékát tárgyalták újra a bankok, amelyek a mai napig fejlesztik saját adósvédelmi programjaikat. Ezek persze csak részben voltak sikeresek, a PSZÁF adatai szerint ugyanis az átstrukturált lakossági kölcsönök több mint felét nem fizetik pontosan, március végén már minden ötödik szerződés több mint 90 napos késedelemben volt.