Nem változtatott a kamaton az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) változatlanul, az elemzői várakozásokkal összhangban 1,5 százalékon hagyta az irányadó kamatszintet. A jegybank a megelőző, júliusi kamatdöntő ülésen emelte a kamatszintet 25 bázisponttal az inflációs kockázatokra hivatkozva. Emlékezetes, az EKB áprilisban kezdett kamatemelési ciklusba a fokozódó inflációs kockázatok miatt.

Július végén Christian Noyer, az EKB kormányzótanácsának tagja figyelmeztetett arra, hogy a jegybank „fokozott éberség” üzemmódban van, amely azt szokta jelenteni, hogy a központi bank a következő kamatdöntő ülése szigorít a monetáris politikáján. A francia jegybank elnöke azonban nem győzte meg a piacot arról, hogy az EKB valóban kamatemelést hajt végre augusztusi ülésén, ugyanis sem Jean-Claude Trichet elnök, sem más tag sem erősítette meg kommentárját.

A kamat tartása azért is indokolt, mert az inflációs nyomás fokozatosan csökkenhet, párhuzamosan a növekedési kilátások romlásával, illetve az adósságválság mélyülésével.

Az Eurostat júliusi inflációs adata szerint a pénzromlás üteme 2,5 százalékra lassult, a megelőző hónapban még 2,7 százalékon alakult. Az EKB célja, hogy a pénzromlás ütemét 2 százalékon, vagy az alatti szinten stabilan horgonyozza.

A Bloomberg beszámolója szerint a gazdaság kilábalásának lassulása mellett az, hogy az adósságválság tovaterjedhet Itáliára és Spanyolországra is, arra késztetheti a politikai döntéshozókat, hogy folytassák kötvényvásárlási programjukat.

A Bank of England továbbra is háttérbe szorította azt az információt, hogy az infláció mértéke több mint duplája a jegybank céljának: a kamatszint 0,5 százalékon maradt. Mervyn King, a jegybank elnöke továbbra is törekszik az expanzív monetáris politikára, hogy segítse a gazdaság növekedését, amelyet egyre több tényező fenyeget. Ilyen például az európai adósságválság, illetve a globális gazdaság kilábalásának lassulása.