A drámai frankszárnyalás miatt nem vásárolunk

A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a júliusi forgalom volumene 0,3 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest.

„A foglalkoztatás lassú bővülése és a nettó bérek reálnövekedése ellenére a háztartások fogyasztása továbbra sem élénkül, amiben a fő szerepet a háztartások óvatossági megtakarításainak növekedése, a mérlegkiigazítás elhúzódó folyamata és a növekvő hiteltörlesztő részletek játsszák” – írja Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.

Kiemelte: „Az előzetes várakozásokkal szemben a nyugdíjpénztáraktól származó reálhozamok részleges elköltése várhatóan nem okoz élénkülést a forgalomban, mivel ezzel szemben a drámai mértékben megugró törlesztő részletek ezt ellensúlyozzák”.

„Ezért változást a következő hónapokban sem várunk, a forgalom visszaesése 0,5-1 százalék között maradhat az előző évihez képest, az év végére azonban bázishatások miatt csillapodhat a visszaesés mértéke. Így a korábbi várakozásokkal szemben a háztartások fogyasztása nem tud idén hozzájárulni a GDP növekedéséhez. A jövő évi adóváltozások miatt élénkülés 2012-ben sem várható” – zárja kommentárját Suppan.

Hasonlóan látja a jövőt Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője is. „A kiskereskedelmi forgalom trendje továbbra is csökkenést jelez előre, és a reálhozamok kifizetésétől sem várható, hogy érdemi növekedést jelentsen a kiskereskedelmi forgalom számára” – vélekedett.

A jövőbeni kilátások sem biztatóak, mivel a magas munkanélküliség és az erős svájci frank miatt egyébként is alacsony fogyasztást a jövő évi adóváltozások is negatívan érintik” – mutatott rá. A kedvezményes árfolyamon történő előtörlesztés tovább apasztja a meglévő tartalékokat és így ösztönzi a folyó megtakarítást – tette hozzá.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2011. júliusban 700 milliárd, az első hét hónapban 4278 milliárd forint forgalom realizálódott. A kiskereskedelmi eladások értékében 45 százalék volt az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes-, 19 százalék az üzemanyag-, 12 százalék a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletek részesedése; a többi üzlettípus együttes részesedése 24 százalék volt 2011 első hét hónapban, áll a KSH gyorsjelentésében.

Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom volumene 2011. júliusban 1,8 százalékkal csökkent, az első hét hónapban lényegében stagnált. A forgalom jelentős részét (91 százalékkát) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) júliusban 2,0 százalékkal, az élelmiszer-, ital, dohányáru szaküzletek 0,5 százalékkal kisebb volumenű forgalmat bonyolítottak.

Az előző év azonos időszakához képest a nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítésének volumene 2011. júliusban kismértékben, 0,3 százalékkal mérséklődött, az első hét hónapban lényegében nem változott. Júliusban csökkent a forgalom volumene a textil-, ruházati és lábbeli-, a gyógyszer, gyógyászati termék és a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-üzletekben, míg a többi üzlettípusban bővült a forgalom volumene.

A legdinamikusabban a csomagküldő áruházak tudták eladásaikat növelni, folytatódott a forgalom bővülése az illatszer-, továbbá a könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-kiskereskedelemben.

Az üzemanyagtöltő állomások értékesítésének volumene 2011. júliusban 2,0 százalékkal, az első hét hónapban 0,8 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. Az egy hónappal korábbihoz mérten – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem júliusi volumene 0,7 százalékkal mérséklődött, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 0,3, az üzemanyagkutaké 1,6 százalékkal nőtt.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2011 júliusában a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában és az eurózóna országaiban átlagosan egyaránt 0,2 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az országok nem teljes  körére rendelkezésre álló adatok 12 tagállamban bővülést, 10-ben csökkenést mutatnak. A legnagyobb növekedést (8,3 százalék) Luxemburgban, a legnagyobb visszaesést (8,9 százalék) Máltán mérték.

Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrészüzletek eladásai júliusban 20,3 százalékkal, 2011 első hét hónapjában 5,5 százalékkal elmaradtak az előző év azonos időszakától.