„2002-ben az akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölt azt mondta: a gazdaság jó állapotban van, és csak azon kellett gondolkodni, hogyan osszuk el a megtermelt pénzt. Innen jutottunk el oda, hogy tavaly egyetlen lépésre voltunk a göröghöz hasonló összeomlástól. A kormányváltás óta sok lépést tettünk a jó irányba, de még mindig veszélyzónában vagyunk” – mondta a Metropolnak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök, az Országvédelmi Akcióterv meghirdetését indokolva.
A miniszterelnök leszögezte: „Európát és benne Magyarországot is a bankárkorszak tette tönkre. Az elmúlt 15-20 évben elhitették az emberekkel, hogy következmények nélkül lehet eladósodni, és hogy örökké nyakló nélkül lehet majd olcsó hitelekhez jutni. Voltak olyan országok, ahol a kormányok az emberek oldalára álltak, és megvédték őket a bankárkorszak rossz hatásaitól: Romániában, Lengyelországban nem is terjedt el a kockázatos devizahitelezés”. Ugyanakkor kijelentette: „Magyarországon a vezetők a bankok oldalára álltak. A kormányváltással azonban lehetőséget kaptunk arra, hogy lezárjuk a bankárkorszakot, megvédjük a becsapott embereket, és véget vessünk annak, hogy minden veszteséget és kockázatot az emberek viselnek”
Orbán Viktor szerint a szocialista kormányok nem akadályozták meg, hogy a bankok becsapják az embereket, akik így tömegesen kötötték az olyan szerződéseket, amelyek alapján a profit a banké, a veszteség és a kockázat pedig a hitelt felvevő ügyfélé.
„A bankárkorszak eszközeivel nyilván lehetetlen a megoldás, ezért olyan új eszközöket vetettünk be, mint a kilakoltatási moratórium, a kedvezményes bérleti konstrukciók, az árfolyamgát, vagy most a végtörlesztés lehetősége. Azt pedig megszoktuk, hogy a nem szokványos intézkedéseink eleinte hangos tiltakozásokat váltanak ki: sokan bírálták a multi-adót, a bankadót, a nyugdíjrendszer újjászervezését, és most ez van a devizahitelesek ügyében is. De azt látjuk, hogy a ma még mindenki által támadott intézkedések holnap már megfontolásra érdemesek, holnapután mérlegelik, jövő héten pedig több európai országban be is vezetik őket” – vélekedett a miniszterelnök.
Elmondta, rendezik a családok helyzetét, akik az otthonukat ajánlották föl a hitel fedezeteként. Ebbe beletartoznak a szabad felhasználású jelzáloghitelesek is a miniszterelnök szavai szerint. „Minden hitel, ahol a tét az, hogy elviszik-e a fedelet a család feje fölül. Elsőként azokról gondoskodtunk, akik a kilakoltatás szélére jutottak; az árfolyamgát lehetőségével pedig azokról, akik már alig tudták fizetni a törlesztőrészleteket. A harmadik csoport, akik még tudnak fizetni, de nehezen tudnak a felszínen maradni, nekik szól a végtörlesztés lehetősége” – nyilatkozta Orbán.
„Az önkormányzatoknál, cégeknél szakértők segítettek belátni, hogy milyen kockázatot vállalnak. Az ily módon védtelen magánszemélyeket viszont szinte becsalták a devizahitelekbe. A többségnek fogalma sem volt a kockázatokról” – szögezte le.
„Az európai helyzetet látva a svájci frank árfolyama várhatóan hosszú időn keresztül nem megy vissza arra a szintre, amilyen szinten a többség a hitelt fölvette. Ezért érdemes élni a végtörlesztéssel. Akár úgy, hogy a szükséges összeget összeszedik barátoktól, rokonoktól, akár úgy, hogy forinthitelt vesznek fel. Forintban sem jó adósnak lenni, de még mindig sokkal biztonságosabb, mint devizában” – tanácsolta a miniszterelnök.
Úgy kalkulálunk – folytatta –, hogy a bankok fognak forinthiteleket nyújtani. De ha a kényszerhitelezést előírnánk, az valóssá tehetné a félelmeket, amelyeket ma alap nélkül mondanak, miszerint megrendülne a bankrendszer. A kormány javaslata azonban ilyen kockázattal nem jár, pénzügyileg tartható, mert a betétesek pénzét semmiképp sem akartuk veszélybe sodorni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.