Magyarországot érintheti az egyik legkeményebben az euróövezeti válság

Európában a gazdaság lassulásnak indult 2011 második felében. Az európai gazdaságokban azonban eltérő az euróövezet bankszektorához köthető függőség, valamint az importkereslet is, így a kelet-európai gazdaságok ellenálló képességében egyre növekvő polarizálódás figyelhető meg. Az északi országok, beleértve Oroszországot és Lengyelországot viszonylag jól ellenállnak az euróövezet válságának, miközben néhány közép-európai és déli országot erősebben érint a lassulás.

A három balti országot és Csehországot közepesen viselheti meg az euróövezeti válság, míg Bulgáriát, Horvátországot, Romániát, Magyarországot és Ukrajnát érintheti a legerősebben – állapítják meg a SEB Bank közgazdászai. Ezt részben azzal magyarázzák, hogy ezekben az országokban viszonylag erős a banki kapcsolatrendszer az euróövezet pénzintézeteivel.

Az elemzők felhívják a figyelmet arra is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a hosszú távú refinanszírozással (LTRO I és II) csökkentette annak kockázatát is, hogy súlyos, elhúzódó hitelválság alakuljon ki a kelet-európai régióban. Ugyanakkor a hitelezési feltételek szigorodtak a régióban 2011 végén, és csak fokozatosan tér vissza a normális szinthez – írják a SEB elemzői.

Mikael Johansson, a SEB kelet-európai elemzési részlegének vezetője azt mondta, hogy az EKB lépése sikeresnek bizonyult. Meglátása szerint az euróövezeti jegybank csökkentette a nyugat- és kelet-európai hitelezési költségeket az elmúlt néhány hónapban.