„Évtizedes elmaradásokat kell pótolni a nők munkaerőpiaci helyzetének terén” – ismerte el Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a feladat nagyságát tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatták Szalai Piroskát, a vasárnap kinevezett nemzetgazdasági miniszteri biztost. Szalai elmondása szerint az elkövetkezendő fél évben döntően az lesz a feladata, hogy megnevezze a nők munkaerőpiaci részvételét gátló tényezőket, majd összeállítson egy konkrét ütemtervet arról, milyen formában lehetne előrelépni ezen a területen. A hosszabb távú cél az, hogy a nők foglalkoztatásának mutatóiban néhány éven belül Magyarország ne legyen a legrosszabbak között az Európai Unióban.
2011. december–2012. februárban a munkanélküliek létszáma 497 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,6 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A munkanélküliség nemek szerint eltérően alakult. A munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta a nők esetében emelkedett, a férfiakra jellemző mutatók kismértékben javultak.
Magyarországon a nők 51 százaléka dolgozik, addig az Európai Unióban átlagosan 58 százalék ez az arány. Bizonyos szempontból azonban idehaza mégis jobb a helyzet: a hazai 51 százalékot 47 százaléknyi teljes munkaidős, és 4 százaléknyi részmunkaidős alkotja. Az EU-ban ezzel szemben 40 százaléknyi a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők aránya, és a hazainál jóval többet, 18 százalékot tesznek ki a részmunkaidősök. A miniszteri biztos szerint a hosszabb távú cél az, hogy megtartva a teljes munkaidősök között elért hazai előnyt, növeljék a részmunkaidősök arányát.
„Alapvetően két ponton növelhető a nők foglalkoztatottsága. Ezek közül a könnyebben megvalósítható lépés a nők korai nyugdíjazásának nehezítése lenne” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: „az idősebb női munkavállalóknak ugyan nehéz újra munkát találni, ha elbocsátották őket, de az alkalmazásban álló munkaerőt kár kitessékelni a munka világából. Ráadásul az intézkedés bevezetése nem kerülne pénzbe, ellenkezőleg: nyugdíjkiadások helyett adó- és járulékbevételeket jelentene az államnak.”
Scharle Ágota szerint a másik pont a kisgyerekes anyák munkavállalása, amit a gyermekfelügyeleti rendszer kapacitáshiánya korlátoz. „A bölcsődei és családi napközis férőhelyek hiánya miatt van a legnagyobb szakadék a kisgyerekes anyák hazai foglalkoztatása és más országok, például Norvégia munkaerőpiaci viszonyai között. A legnagyobb gond a három év alatti gyerekek elhelyezésével van. Egy új bölcsődei hálózat kiépítése természetesen komoly beruházást igényel, a költségvetési szempontokat figyelembe véve talán könnyebben kivitelezhető lenne az óvodai rendszer rugalmasabbá tétele. Ha az óvodák két éves kortól vehetnek fel gyerekeket, ott gyorsabban lehetne férőhelyeket létrehozni. Segítene a szakmai előírások és a finanszírozást érintő, ma még túlságosan merev szabályok további lazítása is, a minőségbiztosítás megerősítése mellett” – tette hozzá Scharle Ágota.
Nehéz a visszatérés
A helyzetre jellemző az, hogy a gyerekvállalás után a nők más országokhoz képest nehezen tudnak visszatérni a munkába. „A magyar társadalom a nemi szerepeket illetően konzervatív, bár ez az utóbbi években némileg enyhülőben van. Továbbra is erősen tartja magát az a hit, hogy a gyereknek az a jó, ha az anyja marad vele otthon egészen három éves koráig” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Blaskó Zsuzsa. A Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa hozzátette: „Magyarországon hiányoznak a rugalmas munkaerőpiaci megoldások a gyerekvállalás melletti munkavégzésre, és a gyerekfelügyeleti rendszer hiányosságai, valamint a családtámogatás rendszere is segít fenntartani azt a hiedelmet, hogy a nőknek három évig kell otthonmaradniuk”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.