Karvalits az IMF-tárgyalásról: a piacok túlreagálják a helyzetet

A hiteltárgyalások során a monetáris politikának rendkívül óvatosnak kell lennie – mondta a Bloomberg hírügynökségnek Karvalits Ferenc. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyozta, hogy a tárgyalási folyamat haladása nem egyenlő az aláírt szerződéssel.

A megállapodáshoz rögös út vezet, és a piacok túlreagálják a helyzetet mindkét irányba – hangsúlyozta Karvalits. A központi bank alelnöke ugyanakkor hozzátette, hogy nem kapcsolná össze a kamatpályát az IMF-tárgyalásokkal.

Meglátása szerint, ha a kockázati felárak és a forinteszközök alacsonyabb szinten lesznek a mostaninál és a középtávú inflációs kilátások összhangban vannak a jegybank céljával, akkor lehet csökkenteni a kamatot. Karvalits kiemelte, hogy a monetáris politika döntéshozatala szempontjából fontos a reálgazdaság helyzete és az inflációs kilátások is. „Az IMF-tárgyalás fontos, de nem az egyetlen tényező a monetáris politikai döntéshozatalban” – tette hozzá.

„Karvalits szerint megfontoltan kell eljárni a monetáris politikában a nemzetközi tárgyalások alatt, miután a megegyezésig tartó út rögös lehet. Ez a nyilatkozat a tanács korábban megszólaló külső tagjaihoz képest szigorúbb” – utaltak Gerhardt és Kocziszky nyilatkozatára a Raiffeisen Bank közgazdászai.

Csökkentés vagy tartás?

A Monetáris Tanács két tagja, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György néhány nappal ezelőtt azt mondták, ha kézzelfogható előrelépés lesz az IMF-tárgyalások kapcsán, akkor csökkentetni lehet a 7 százalékos irányadó kamatot.

Az áprilisi kamatdöntésen a jegybankárok jelentős többséggel szavaztak a kamat tartása mellett. Ugyanakkor Cinkotai János már (hónapok óta) a kamat 25 bázispontos csökkentésére, Király Júlia – a másik alelnök – pedig 25 bázispontos kamatemelésre voksolt. A monetáris tanács stabil többsége szavazott a kamat tartására.

Bizonytalanság a jegybankban

A jegybankárok – csakúgy, mint a piac – nem tudhatták, hogy Orbán Viktor és José Manuel Barroso találkozóján mi történhet a kamatdöntés napján megtartott találkozón. Erről tanúskodik a rövidített jegyzőkönyv is. „A magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke közötti, kamatdöntés napján lefolytatott egyeztetés, ha előrelépést tükröző bejelentés lát napvilágot, és a hiteltárgyalások viszonylag gyorsan elkezdődhetnek, stabilizálhatja és akár javíthatja is Magyarország megítélését” – vélekedtek a döntéshozók a jegyzőkönyv szerint. Hozzátették, ugyanakkor, ha az egyeztetés nem hoz áttörést, akkor a pénzpiaci feszültségek gyorsan romló pályát eredményezhetnek.

Király Júlia úgy vélekedett, hogy egy jelzésértékű kamatemelés elősegíthetné mind az inflációs kockázatok mérséklődését, mind a hozamgörbe hosszú végének csökkenését, mind a finanszírozási feszültségek enyhülését.

Felülkerekedhetnek a külső tagok

Cinkotai János ugyanakkor a jegyzőkönyv szerint határozottan „elutasította a kamatemelés opcióját, és a kamatcsökkentés mellett érvelt, mert a kamatemelés olyan recesszióba taszítaná a gazdaságot, amely spirális hatásokon keresztül nem csökkentené, hanem még növelné is az inflációt”.

Egyelőre még nincs előrelépés az IMF-tárgyalások kapcsán, vagyis a tárgyalások még nem kezdődtek meg. Emiatt Gerhardt és Kocziszky egyelőre továbbra sem valószínű, hogy Cinkotai mellé áll a kamatcsökkentés tekintetében. A tárgyalások megkezdése után azonban a külső tagok akár érvényesíthetik létszámbeli fölényüket. Igaz, Bártfai-Mager Andrea nem szólalt meg az ügyben.

Nem lenne precedens nélküli, hogy a külső tagok érvényesítik többségüket. Emlékezetes, az elemzők januárban további 50 bázispontos kamatemelést vártak, azonban a 4 külső tag leszavazta Simor és a két alelnök szigorítási javaslatát.

Elemzők egyelőre ugyanakkor az IMF-megállapodás utánra teszik a kamatvágási ciklus megkezdését.