Devizalázban a lakosság

Nagy tömegek ácsorogtak tegnap reggel is a pénzváltók előtt, hiszen sok nyaralni készülő, illetve devizát „spájzolni” szándékozó akar az utóbbi napokban bevásárolni valutából. A pénzváltóknál röviden azt nyilatkozták, hogy fel vannak készülve, és nincs jelentős hiányuk a három legjobban keresett valutából. Ezzel együtt a lapunk által megkeresett üzletek az erős túlterheltség jeleit mutatták, hiszen nem egy iroda előtt az utcán is hosszú sorok várakoztak. A legkeresettebb deviza a pénzváltók szerint természetesen az euró. A pénzváltó irodák nagy rohamok idején népszerűbbek a bankfiókoknál, hiszen a hitelintézeteknél többnyire néhány egységnyivel kedvezőbb árfolyamot tudnak kínálni: ezzel együtt a bankfiókok pénzváltási forgalma is növekvő tendenciát mutat.

A lakossági befektetők, illetve az utazni szándékozók érdeklődését az elmúlt napok devizapiaci fejleményei srófolták fel. Hétfőn sorban állított be több hónapos csúcsokat a hazai fizetőeszköz: napközben 275,69 forintot ért egy euró, ami 11 hónapos csúcs, a dollár 221,93 forinton állt 18 órakor. A svájci frankkal szemben is 11 hónapos csúcsról beszélhettünk, 229,52-ig esett. Tegnap délelőtt viszont már mindhárom devizával szemben gyengült egy kissé a magyar fizetőeszköz, az euró 277-ig, a dollár 223-ig, a svájci frank pedig 230,5-ig emelkedett 11 órára a bankközi devizapiacon. Ekkora kilengés ugyanakkor nyilván nem tántorítja el a kisbefektetőket.

Az euró/forint árfolyamot az EU/IMF-tárgyalások és az eurózóna adósságválsága határozhatja meg. Előbbivel kapcsolatban az elemzők szerint komoly nézetkülönbségek vannak a kormány és a nemzetközi szerveztek között, ugyanakkor előremutató, hogy értesülések szerint a kormány módosíthatja a pénzügyi tranzakciós adót: ha ez utóbbi igaz, tovább javíthat pozícióin a hazai deviza.

Az euró jegyzése 11 hónapon keresztül, tavaly szeptember eleje óta tartózkodott 275 forint felett. A forint 2011-es legerősebb árfolyamát július közepén 261,87 forintos jegyzésen érte el. A 2010-es legerősebb árfolyam a március közepi 260,92 forintos jegyzés volt. A forint mindenkori legerősebb árfolyamát az euróval szemben 2008. július közepén érte el 227,95-os jegyzésen, a mélypontot pedig a 2012. január eleji 324,27-os jegyzés jelentette.

A spekulatív célzattal valutát vásárló ügyfelek szempontjából így nem alakul rosszul mostanában a helyzet. A bankok esetenként 4 százalék feletti kamatot is kínálnak az újonnan lekötött euróbetétekért, ami az eurózóna 0,75 százalékos alapkamatát figyelembe véve egyáltalán nem rossz ajánlat, főleg, ha valaki a forint esetleges későbbi gyengülésére spekulál. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a hazai háztartások devizabetét-állománya ezer milliárd forint környékén mozog, június végén 978,2 milliárdot tett ki. Ez nem jelent túlságosan nagy szeletet az összes betétből, hiszen a teljes, 7538 milliárdos állományból 12,9 százalékot képvisel.

Vagyis a 230 forint alatti frankárfolyam a hazai deviza felértékelődésének köszönhető: a forint az elmúlt hetekben sokat erősödött az euró ellenében, ami megjelent a frank/forint keresztben is. Ha azt feltételezzük, hogy az SNB továbbra is megvédi az 1,20-as küszöbértéket, akkor továbbra is csak a forintra kell figyelni.

Emlékezetes, az SNB a recessziós és deflációs kockázatok miatt vezette be a küszöbértéket, ugyanis a frank felértékelődése más veszélyt jelentett a gazdaságra nézve. Svájcban továbbra is csökkennek a fogyasztói árak, vagyis a deflációs kockázat nem tűnt el. Az árcsökkenés mértéke 0,7 százalékos volt júliusban. Az SNB-nek tehát tovább kell folytatnia az intervenciót, ha azt akarja, hogy a gazdaság ne csússzon deflációba.

Vagyis a 230 forint alatti frankárfolyam a hazai deviza felértékelődésének köszönhető: a forint az elmúlt hetekben sokat erősödött az euró ellenében, ami megjelent a frank/forint keresztben is. Ha azt feltételezzük, hogy az SNB továbbra is megvédi az 1,20-as küszöbértéket, akkor továbbra is csak a forintra kell figyelni.

Emlékezetes, az SNB a recessziós és deflációs kockázatok miatt vezette be a küszöbértéket, ugyanis a frank felértékelődése más veszélyt jelentett a gazdaságra nézve. Svájcban továbbra is csökkennek a fogyasztói árak, vagyis a deflációs kockázat nem tűnt el. Az árcsökkenés mértéke 0,7 százalékos volt júliusban. Az SNB-nek tehát tovább kell folytatnia az intervenciót, ha azt akarja, hogy a gazdaság ne csússzon deflációba. -->