Magyarország – a 2010-es nemzetközi adatok szerint – Európa második legalacsonyabb termékenységű országa. A teljes termékenységi arányszám Magyarországon 1,25, ezzel az EU-27 országa között a 26. helyen állunk. A legmagasabb ez a mutató Izlandon (2,2), míg a legalacsonyabb Lettországban (1,17). A fejlettebb országokban a 2,1-es arányszámot tekintik reprodukciós szintnek, ebben az esetben képes a népesség „újratermelni önmagát”.
Az adatokból a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársai, Kapitány Balázs és Spéder Zsolt arra a következtetésre jutnak, hogy bár a termékenység-csökkenés elsődleges okaként a gazdasági világválságot szokás emlegetni, és az - elsősorban a munkanélküliség növekedése miatt - rövidtávon valóban visszafoghatja a gyermekvállalási kedvet, az európai összkép ismeretében azonban ez nem elegendő magyarázat.
Legújabb, Demográfiai portré 2012 című kiadványukban kifejtik: egyfelől tény, hogy a két, termékenységcsökkenéssel leginkább sújtott országban, Lettországban és Magyarországon igen nagy mertekben esett vissza a GDP, ugyanakkor a szintén erősen sújtott Litvániában vagy Írországban stagnált, illetve még nőtt is a gyermekvállalási kedv, összeurópai szinten pedig csupán minimális csökkenés figyelhető meg.
A csökkenő születésszám okai ennél összetettebbek, és tetszik vagy nem, a gyermekvállalás sok tekintetben nagyon is anyagi kérdés. A statisztikák ugyanis egyértelműen azt mutatják, hogy a gyermekes családok jövedelme, még a családtámogatásokkal együtt is, jelentősen elmarad a gyermektelen háztartások jövedelmétől. 2010-ben hazánkban átlagosan 36 százalékkal kevesebb éves jövedelemből gazdálkodtak a gyermekesek, mint a gyermektelenek. A háztartások jövedelmi szegénység kockázatát, az elszegényedés veszélyét egyértelműen növeli a gyermekvállalás – állapította meg Závecz Szilvia, az E-Conom című online tudományos folyóiratban publikált tanulmányában. 2010-ben a gyermektelen háztartások szegénységi kockázata átlag alatti, a gyermekeseké az átlagosnál nagyobb volt, ami azt jelenti, hogy a gyermekes háztartások 70 százalékát veszélyeztette a szegénység 2010-ben.
A gyermekvállalás társadalmi-gazdasági hátterének területi jellemzői címen megjelent írás szerzői le is vonják a következtetést, hogy többek között a gyermekneveléshez kapcsolódó anyagi támogatások hosszú távú stabilitása az, ami pozitívan befolyásolná hazánkban a termékenység alakulását.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint ugyanis a családtámogatási rendszerekben bekövetkezett pozitív változások a születésszámra is jótékonyan hatottak – igaz, hatásuk nem volt tartós. Jelenleg viszont a családtámogatások gyakori változtatása miatt nehezen számszerűsíthető az intézkedések gyermekvállalásra gyakorolt hatása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.