Óvatos csomag - Így látja az MNB új programját a londoni elemző

Ha teljes mértékben kihasználják, a két program együttes mérete a GDP 1,7 százaléka. Ez látszólag kis tétel, de vegyük figyelembe, hogy a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek volumene a februárig eltelt 12 hónap alatt a GDP 1,2 százalékával csökkent.

Úgy véljük ugyanakkor, hogy a kereskedelmi bankok nem vesznek majd részt maradéktalan lelkesedéssel a programban, hiszen a támogatott hiteleknél a jelenleginél jóval kisebb marzsra számíthatnak. Ennek ellenére a mostani program valószínűleg sikeresebb lesz, mint az MNB korábbi hitelezésösztönző kísérletei. A 2 százalékos kamat számottevő keresletet generálhat, és erős a gyanúnk, hogy ezúttal a jegybank erősebb „morális érveket” vet majd latba, hogy a bankokat részvételre bírja.

A programban való részvételt az MNB által kínált hitelek lejárati ideje is befolyásolja. Erről egyelőre nincs információnk, de úgy gondoljuk: a bankok nyilvánvalóvá fogják tenni, hogy a jegybanknak legalább 2 éves futamidővel kell biztosítani a felhasználható összeget.

Kezdetben a programok meglehet, nem fogják növelni a nem pénzügyi vállalatok által felvett hitelek összegét, hanem nagyrészt a régebbi, drágább hitelek visszafizetése céljából veszik majd őket igénybe. Ez a bankok nyereségességét csökkenteni fogja, a gazdaság egésze szempontjából azonban pozitív hatást gyakorol, hiszen a versenyszférában lassul a hitelállomány szűkülése, és a vállalatok nyereségessége is javulhat. A GDP-re gyakorolt hatás mindenekelőtt a gazdaságba pumpált extra likviditás nagyságától függ. Korábbi becslések szerint 300 milliárd forintos likviditás-bővülés a következő nyolc negyedévben 1 százalékkal növelheti a GDP-t.

Az MNB dolgozik egy olyan programon is, amelynek eredményeként a devizatartalékok 3 milliárd euróval csökkennének, és ezzel párhuzamosan 1000 milliárd forinttal csökkenne a kéthetes jegybanki kötvényállomány volumene. A devizatartalék ekkora csökkenése szerintünk kezelhető, mivel a tartalék ezután is fedezi 4 hónapnyi áru- és szolgáltatás-import volumenét.

A múlt heti bejelentések nem befolyásolták a várakozásunkat, miszerint a következő hónapokban a monetáris tanács 25 bázispontos lépésekben 4 százalékig fogja csökkenteni az alapkamatot. A jegybank újfent hangsúlyozta elkötelezettségét az ár- és a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett, és azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az új programok eredményeként a háttérben nem jön létre „kettős kamatláb”. Az MNB számára azonban most a növekedés támogatása a fontos, így a Növekedési Hitel Programot – ha valódi eredményt vár tőle – a jövőben ki kell terjesztenie. A lazítás tehát, amennyiben a piac engedi, a 4 százalékos szint elérése után is folytatódhat.

A bejelentések piaci hatása véleményünk szerint korlátozott lesz. A kéthetes állomány tervezett csökkenése a monetáris alap szempontjából semleges, a rövid távú kamatokra így alig gyakorol közvetlen hatást. Emiatt nem befolyásolja az euró/forint árfolyamot sem, bár a forint továbbra is gyenge maradhat. Az eurókötvényeknek is jót tehet, ha a jövőben kevesebb kibocsátásra kerül sor.

A vállalatoknak nyújtott olcsó hitelek bejelentése üdvözlendő, idővel azonban morális kockázat forrása lehet amiatt, hogy a kamatot 2 százalékban maximálták. Rövid távon viszont a pénzügyi stabilitást nem fenyegeti veszély – bár a fejleményeket érdemes figyelemmel követni –, sőt: a kkv-k nyereségességének szerény mértékű javulása még jótékony hatást is gyakorolhat.