Mintegy 10 ezer cég vett részt a hazai szakképzésben

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) adatai szerint 10 ezer 500 gazdálkodó szervezet, az összes gazdálkodó szervezet két százaléka vállalta 2012-ben iskolai rendszerű oktatásban részt vevő tanulók képzését – közölte a nemzetgazdasági miniszter a parlament honlapján. Varga Mihály az MSZP-s Sós Tamás több szakképzést érintő kérdésére válaszolva kifejtette: a kormányzat több intézkedést is tett, hogy növelje a cégek hajlandóságát a gyakorlati képzésben. Így például 20-25 százalékkal megemelték a gyakorlati képzés normatíváját, amely már nem szakmacsoportonként, hanem szakképesítésenként jár. Ezt a normatívát egyébként jövőre az infláció mértékével (3 százalék) tovább tervezik növelni. Hazai és uniós forrásokkal ösztönöznék a tanműhelyek kialakítását egyedi kormánydöntések alapján. Az idén megkötött a munkaügyi központok és a felnőttképzéssel foglalkozó cégek 1664 együttműködési megállapodást kötöttek. jövőre pedig új ajánlattételi felhívások fognak megjelenni.

Az MKIK elnöke nemrég a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után közölte azt, hogy számára elfogadhatatlan az új felsőoktatási stratégia. Parragh László a munkaerő-piaci igényeket hiányolta a dokumentumból, valamint többek között a duális, gyakorlati képzés fontosságának kiemelését. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára egyébként a miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. gyárában közölte, hogy 50 milliárd forint juthat 2014. és 2020. között uniós forrásból a duális szakképzésre, és mintegy 2000 tanműhely is épülhet. Jelenleg mintegy ötezren vesznek részt ilyen szakképzésben, a cégek egyötöde működtet tanműhelyt.

Varga Sós kérdésére azt is leírta, hogy a szakképzés átalakítását megelőző 10 évben a 9. évfolyamon 25-30 százalékos, a 10. évfolyamon 15-17 százalékos volt az átlagos bukás. A tárcavezető szerint ez is a korábbi rendszer sikertelenségét mutatta. Úgy vélte, hogy a szakiskolai tanulmányösztöndíj-programokkal, a gyakorlatorientálttá vált képzésekkel már csökkent a lemorzsolódók száma, a diákok már kilencedik évfolymatól a szakmát tanulhatják és tanulószerződést is köthetnek. Sós Tamás szerint a tankötelezettség 16 éves korra való leszállítása erősíteni fogja a diákok lemorzsolódását.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy az a 15 éves korú tanuló, aki a köznevelésben csak a 6. évfolyamot tudta elvégezni, azoknak bevezették a Híd I. programot, hogy be tudjon kapcsolódni a szakképzésbe. A tankötelezettség megszűntével a szakképzésben Híd II. program révén vehet részt. A Klebelsberg Kunó Intézményközpont (Klik) idén a Híd I. programra 50, míg a Híd II.-re 88 oktatási intézményt jelölt ki.

Varga közölte, hogy az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítása jelentősen megváltoztatta az állam által elismert szakképesítések rendszerét, ami a szakképesítések számának, struktúrájának, képzési időinek racionalizálására irányult. A korábbi tankönyveket még nem írta felül tett elavulttá az OKJ, amelyeket még lehet használni. A 2013/14-es tanévben tankönyvjegyzékében összesen 877 szakképzési könyv, valamint ezenkívül még mintegy 3000 elemből álló letölthető tananyaga van a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságának honlapján.

A tárcavezető közölte, hogy az állami fenntartású szakképző iskolák integrációját 2014 . május 31-i határidőre meghozott fenntartói döntéssel, a 2014/2015. tanév kezdete előtt kell végrehajtani, melyről még további egyeztetések várhatóak.