Megszavazták az új adótörvényeket, felfüggesztették Meggyes mentelmi jogát

Elfogadta a Parlament az új adótörvényeket. Az utolsó pillanatokban egy nagyobb módosító csomagot is benyújtott a költségvetési bizottság a javaslathoz. Ezekkel a munkáltató korlátlanul juttathat sportrendezvényekre szóló belépőt. A javaslat meghagyja a kulturális szolgáltatásra szóló belépő, bérlet juttatásának lehetőségét is. Ezt a 2013-ban megszokott éves 50 000 forint értékhatárig nyújthatnák jövőre adómentesen a dolgozóknak, de ebbe a keretbe már nem kellene beleszámolni a sportbelépők értékét.

A javaslat szigorít a jövedéki adó dohánytermékekre vonatkozó előírásain: a cigaretták kézi töltésére szolgáló elektromos berendezést, vagy nagyobb kapacitást lehetővé tevő kézi eszközöket csak adóraktár részére engedné értékesíteni. A javaslat a szárított dohány, illetve a fermentált dohány nyomon követhetősége érdekében regisztrációs eljáráshoz kötné az ilyen termékek exportját, importját, valamint azok birtoklását, illetve az azokkal való rendelkezést. Keretek közé szorítja a módosítás a termelői dohány fogyasztásához szükséges eszközök forgalmazását, ideértve a cigarettapapírt, a cigarettahüvelyt, valamint a dohánylevél-töltőt. A jelenlegi 1000 forintról 100 ezer forintra nő a bírság a szárított dohánnyal való tiltott kereskedés esetében, a cigarettatöltő berendezés értékesítését 500 ezer és 50 millió forint között büntethetik, egy darab illegális cigarettapapír eladása 500 forintos büntetéssel jár.

A módosítással a majorok, a mocsárként nyilvántartott területek, az egységes adójogi megítélés érdekében a tanyákhoz hasonlóan nem tartoznak majd a telekadó hatálya alá.

A családi adókedvezmény jövőre az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető lesz – áll a parlament által elfogadott adótörvényekben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy ez mintegy 53 milliárd forintba kerül a központi büdzsének, s mintegy 260 ezer családot érinthet, akik korábban nem vehették igénybe az adókedvezményt. Meghosszabbították a három vagy több gyermeket nevelő szülőket foglalkoztatók adókedvezményének meghosszabbítását is. Jövőre is fennmarad a bankadó, s jóváhagyták a sertés áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését is.

A nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás. Az első lakásvásárlók életkortól függetlenül kérhetnek majd az adóhatóságtól 12 havi pótlékmentes részletfizetés. Jövőre már nem kell telekadót fizetni a belterületi, egyhektáros vagy annál kisebb földek után, ha teljes területük mezőgazdasági művelés alatt áll. A katás vállalkozások megkapták azt a kedvezményt, hogy magasabb adóteher fizetése melett magasabb társadalombiztosításban is részesülnek. Az éttermi költségek számla nélkül is elszámolhatók lesznek, ha bankkártyával fizetnek értük és a vendéglátósoknak engedélyezték, hogy saját termelésű szőlőboraikat árulhassák. A társasági adót érintő változás lesz, hogy a nem jelentős összegű hiba esetén nem kell önellenőrzéssel élnie a vállalkozásoknak.

A javaslat úgy pontosítja az életbiztosítás szabályait, hogy a biztosításnak csak a haláleseti vagy megbetegedéshez, balesethez kapcsolódó szolgáltatása lehet adómentes. Az indokolás szerint ez a pontosítás azért szükséges, mivel az említett biztosítás átalakítható nyugdíjbiztosítássá vagy járadékbiztosítássá, melynek szolgáltatása szintén adómentes. A pontosításra azért van szükség, hogy az úgynevezett teljes életre szóló biztosítások esetében az adókötelezettség a biztosítás átalakítása útján ne legyen elkerülhető.

A javaslat új átmeneti rendelkezést iktat be, amely biztosítja, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződések után érvényesíthető kedvezményt csak a 2013. december 31-ét követően megkötött új szerződések esetében lehessen alkalmazni.

A PwC összesítése az adócsomagról jelentős változásokat foglal össze. Abban az esetben, ha egy anya- illetve társvállalat jövedelmet juttat egy leány- illetve másik társvállalatnál dolgozó magánszemélyneka fogadó társaság kifizetőként lesz köteles eljárni az ilyen juttatásokkal kapcsolatban, amennyiben az adó megállapításához szükséges adatokkal rendelkezik. A törvény jelenleg lehetőségként ajánlja fel a magyar cégeknek a kifizetőként való eljárást. A javaslat a 2 évnél hosszabb kiküldetések esetén is mentességet biztosítana az egyéni járulékterhek megfizetése alól abban az esetben, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem kalkulálható okból kerül sor.

Módosulnak a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átváltási szabályai is. Ha az adót havonta/negyedévente/évente kell megállapítani, a jövedelemszerzés hónapját megelőző hónap/negyedév utolsó hónap/az adóév utolsó hónap 15. napján érvényes MNB árfolyam lesz alkalmazandó.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programoknál megszűnik a hatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség. A kedvező adózású juttatási rendszer feltételeit illetően új kitételként fogalmazzák meg, hogy a juttatás nem szolgálhat az egyéni munkateljesítmény elismerésére.

A törvényjavaslat egyik - már sokszor idézett intézkedése szerint - a családokat érintő adóalap-kedvezmény igénybe nem vett összegét a jövő évtől érvényesíteni lehet a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékkal szemben is.

A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli.

Az egyes meghatározott-, illetve béren kívüli juttatásként, valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kizárják azokat, amelyeknél a visszaváltás lehetősége biztosított.

A munkáltatónak lehetőséget teremt a javaslat arra, hogy adómentesen hozzájáruljon a munkavállaló már fennálló lakáscélú hitelének törlesztéséhez. Továbbá a pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatássá válnak, melyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel, illetve nem kell kamatkedvezményből jövedelmet számolni azon kölcsönöknél, amelyek folyósítása a fizetésképtelen magánszemélyek fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célozza.

A javaslat megszünteti a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetőségét az ingatlan-bérbeadásnál.

A javaslatban foglaltak szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke az idei havi 6660 forintról jövőre 6810 forintra emelkedik - ismerteti a PWC hírlevele.

Áder visszaküldte, ma mégse szavaznak

Ismét szavaztak volna a zsebszerződések elleni törvényről, de az utolsó pillanatokban ezt levették a napirendről. A javaslatot, amelyet egyszer már megszavaztak, Áder János azért küldte vissza, mert ha valaki zsebszerződést köt, majd ezt megsemmisítik, nem az eladóhoz kerül vissza a föld, hanem az államhoz, ha ezt az ügyészség kezdeményezi. Az újonnan beadott javaslat az államfői vétó ellenére is megtartaná ezt a rendelkezést.

Szavaztak ma délután a GVH-eljárásokról, valamint a növényfajták állami elismeréséről, és a magyar-szerb katasztrófavédelmi egyezségről is. A gyerekvédelmi törvénynél és a 2014-es költségvetést megalapozó törvényeknél még csak a módosítókról szavaznak.

Kiadták Meggyes Tamást

A szokásoktól eltérően izgalmas lehet a három mentelmi szavazás is. Budai Gyulát és Simonka Györgyöt várhatóan nem adja ki a kormánytöbbség - itt rágalmazási ügyekről van szó. Meggyes Tamásnak azonban felfüggesztették a mentelmi jogát: a volt esztergomi polgármesterre a vád szerint az önkormányzat életbiztosítást kötött, úgy, hogy ő vehette volna fel az ezért járó pénzt. A vád arról szól, hogy 13,5 millió forintos a hűtlen kezelés okozta kár.

A várakozásokhoz képest sokkal jobban teljesített a magyar gazdaság - mondta Varga Mihály a parlamentben napirend előtt. A nemzetgazdasági miniszter szerint az már most látszik, hogy ugyan nem lesz kolbászból a kerítés 2014-ben sem, de többet fogunk tudni fogyasztani. A magyar gazdaságnak nincs olyan eleme, amely ne teljesítene jobban, mint egy, vagy három éve - mondta Varga.

A jobbikos Volner János úgy reagált a miniszter szavaira: nem a magyarok sikere, hogy a multik jobban teljesítenek. Schiffer András LMP-frakcióvezető is arról beszélt, hogy összeszerelő műhellyé vált Magyarország. Az MSZP-s Józsa István pedig azt mondta: az a Mercedes hozza a jó teljesítményt, amelyet még a Gyurcsány-kormány hozott ide, és azok a külföldi multik segítenek, amelyeket a kommunikációjában elítél a kormány.

Százezer forintot húz ki minden adófizető zsebéből az adócsalások sorozata - mondta napirend előtt Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője szerint meg kell vizsgálni a gabonakereskedő cégeket, a kiemelt adózókat, és a stratégiai megállapodásokat kötő cégeket is. Cséfalvay Zoltán államtitkár úgy reagált erre: a NAV ellenőrzései nem találtak szabálytalanságokat.

A parlamenti többség sikerrel akadályozta meg az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló uniós javaslatot - erről beszélt napirend előttijében a fideszes Hörcsik Richárd. A szubszidiaritás elvét fontos betartatni - reagált Győri Enikő államtitkár a felszólalásra.

Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető a "gátlástalan kormányzati propagandáról" beszélt a gazdasági mutatók kapcsán. Szerinte az egy főre jutó GDP alapján csak Romániánál és Bulgáriánál állunk jobban, az államadósság pedig ugyanakkora, mint 2009-ben. Erről beszélt Volmer János is: a jobbikos képviselő szerint Románia és Bulgária néhány éven belül lehagyhat minket. Cséfalvay Zoltán szerint a fejlődés így is látható, ráadásul a szomszédos országokat nem tette tönkre a Gyurcsány-kormány.

2015-től lesz hároméves kortól kötelező az óvoda

Az Országgyűlés döntése alapján csak 2015. szeptember 1-jétől lesz kötelező az óvodáztatás a gyermek hároméves korától. Az oktatási bizottság erről szóló - a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekhez benyújtott - módosító javaslatát 285 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 8 tartózkodással fogadta el a parlament. A zárószavazás jövő héten lesz.
A hároméves kortól kötelező óvodáztatás eredetileg 2014 szeptemberétől lépett volna hatályba.

A jobbikos Vágó Sebestyén arról interpellált: ha a kormány szerint jobban teljesít a gazdaság, akkor a szociális dolgozók béremelését miért a válságra hivatkozva utasítják el. Soltész Miklós államtitkár szerint a következő béremelés a szociális szférában következik.

Határozottabban lép fel a kormány az adó egy százalékával trükközők ellen - jelentette be Doncsev András egy interpellációra válaszul. Az államtitkár azt mondta: vagyonnyilatkozatot kérhetnek be a vezetőktől, vagyongyarapodási vizsgálat indulhat, és azt is előírhatják, hogy a bevételek hány százalékát fordíthatják működésre.

"Munkáltatói utasítás csak munkaügyben adható, ezért a szóban forgó ügyben nincs szó munkáltatói utasításról" - mondta Semjén Zsolt a CBA-ügyről. Az MSZP-s Nyakó István arról kérdezte a miniszterelnök-helyettest, miért küldhette az üzlethálózat vezetője a dolgozókat a Békemenetre. Semjén azt mondta, a kormány nem a CBA felettes szerve.

Még egy személyi kérdésről kell ma dönteni: a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumába az MSZP Mandur Lászlót jelöli. A szavazások után este a szociális ellátásokról és a szabálysértési ügyekről szóló javaslat általános vitájával folytatódik a parlamenti munka, majd nemzetközi szerződések kihirdetéséről tárgyalnak - a pszichotróp anyagok és az ENSZ éghajlatváltozási egyezménye lesz téma. Lefolytatják a részletes vitát az alkotmánymódosítással összefüggő törvénymódosításokról, a nemzetbiztonsági ellenőrzésről, a területrendezéssel kapcsolatos törvénymódosításról, a 2013-as költségvetés módosításáról, valamint a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényről. A napirendi terv szerint várhatóan már késő este a kulturális tárgyú törvények általános vitája kezdődik meg utolsó napirendi pontként.

A jobbikos Vágó Sebestyén arról interpellált: ha a kormány szerint jobban teljesít a gazdaság, akkor a szociális dolgozók béremelését miért a válságra hivatkozva utasítják el. Soltész Miklós államtitkár szerint a következő béremelés a szociális szférában következik.

Határozottabban lép fel a kormány az adó egy százalékával trükközők ellen - jelentette be Doncsev András egy interpellációra válaszul. Az államtitkár azt mondta: vagyonnyilatkozatot kérhetnek be a vezetőktől, vagyongyarapodási vizsgálat indulhat, és azt is előírhatják, hogy a bevételek hány százalékát fordíthatják működésre.

"Munkáltatói utasítás csak munkaügyben adható, ezért a szóban forgó ügyben nincs szó munkáltatói utasításról" - mondta Semjén Zsolt a CBA-ügyről. Az MSZP-s Nyakó István arról kérdezte a miniszterelnök-helyettest, miért küldhette az üzlethálózat vezetője a dolgozókat a Békemenetre. Semjén azt mondta, a kormány nem a CBA felettes szerve. -->