Átláthatósági lista készül
Esetükben ehhez további nyilatkozatokat kell beszerezni. „Egyrészt a nemzetközi jogsegélyszolgálatokon keresztül a magyar hatóságok bekérik a külföldi cégnyilvántartásra vonatkozó dokumentumokat, másrészt az uniós forrást elnyert kedvezményezettnek is be kell nyújtania a saját tulajdonosi szerkezetére vonatkozó társasági szerződéseket egészen addig, amíg vissza nem jutunk egy vagy több magánszemély tulajdonosig, vagy egy nyílt végű részvénytársaságig” – emelte ki a helyettes államtitkár.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tavaly ősszel küldte ki a 2007-2013-as költségvetési ciklusban uniós támogatást elnyert 46 ezer cégnek és civil szervezetnek az átláthatósági nyilatkozatot. Az alaptörvény értelmében ugyanis csak olyan cégek és szervezetek kaphatnak állami vagy uniós támogatást, amelyek tulajdonosi szerkezete átlátható. Ez azt a célt szolgálja, hogy átláthatatlan cégek ne juthassanak közpénzhez. A kérdőívben a cégeknek a tulajdonosi körről és struktúráról, a több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró tagjaikról, és azok adóilletőségéről kellett nyilatkozniuk.
A 46 ezer cég és civil szervezet közül a jelenlegi állapot szerint mintegy 170 nem küldte vissza az átláthatósági nyilatkozatot, amelyek neveit tartalmazó listát az NFÜ honlapján nyilvánosságra is hozta. Az adatot szolgáltató 45 830 cég, civil szervezet közül pedig eddig mintegy 15 ezernek a tulajdonosi hátterét vizsgálták meg a hatóságok, közülük került ki az a 600 cég, civil szervezet, amelyek esetben újabb adatok bekérésére van szükség az átláthatóság megállapítására. Csepreghy Nándor elmondta: tervek szerint március végéig lezajlik a teljes vizsgálat, és akkor várható, hogy közzé teszik azon cégek listáját is, ahol nem állapítható meg az átláthatóság.
„Ez a lista így a jelenlegi, vagyis az adatokat nem szolgáltató cégek listájával szemben – ahol nem tudni, hogy az offshore tevékenység vagy más ok miatt nem nyilatkoztak – ténylegesen azokat fogja szerepeltetni, amelyek köznyelvi értelemben offshore vállalkozásoknak tekinthetők, vagyis nem állapítható meg, hogy tulajdonosi szerkezetük átlátható” – mondta Csepreghy Nándor.
Ezzel kapcsolatban kiemelte, a március végén megjelenő listán természetesen azok a vállalkozások nem szerepelnek majd, amelyeknek mindössze annyi a „bűnük”, hogy Magyarországon folytatnak gazdasági tevékenységet, de más országban adóznak, illetve vannak bejegyezve. „Amíg a fejlett országokon belül különböző adópolitika működik, addig sok vállalkozás jogszerűen tud élni ezzel a lehetőséggel” – fűzte hozzá.
„Nem az a gond, ha egy cég más országban adózik – természetesen a magyar gazdaság szempontjából az a legfontosabb, hogy minél több olyan vállalat legyen, amely Magyarországon működik, fejleszt, és egyben adózik is –, hanem az, ha a törvényi szabályokat kijátszva, tiltott célból titkolja tulajdonosi szerkezetét” – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
50-100 milliárdos forrás folyhat vissza
Az adatot nem szolgáltató, illetve átláthatatlannak bizonyuló cégek, civil szervezetek elveszítik a számukra megítélt támogatást, így becslések szerint összességében 50-100 milliárd forint uniós forrás folyhat vissza, amely összegre vagy újabb projekteket lehet lekötni vagy az a büdzsébe kerül. Utóbbi esetben csökken az úgynevezett túlvállalás mértéke. A hétéves keret eredeti 8200 milliárdos összegével szemben ugyanis a hazai intézményrendszer 700 milliárd forinttal nagyobb összeget kötött le, hogy a szabálytalan módon felhasznált EU-támogatások, vagy a meg nem valósult projektek miatti forrásvesztés mértékét minimalizálja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.