A német hetilap vasárnapi számban megjelent beszámoló szerint az E.On, az RWE und EnBW a teljes atomenergia-üzeltágát átadná az államnak. Közös javaslatuk szerint az atomerőművek üzemeltetését egy közalapítványnak kellene átvennie, és ez a szervezet irányítaná az erőművek bezárását és lebontását is, valamint a radioaktív hulladék és a feleslegessé váló nukleáris fűtőanyag kezelését. A cégek 30 milliárd eurót ajánlanának fel az alapítvány javára, és cserébe azt várják, hogy az állam vállaljon korlátlan felelősséget az összes atomerőmű leállításáért.
A Spiegel szerint a szolgáltatók tárgyalást kezdtek a kormányzattal a javaslatról, és jelezték, hogy amennyiben sikerül megállapodni, eltekinthetnek a kártérítési követekésektől. A szolgáltatók több tízmilliárd euró összértékű pereket indítottak, illetve helyeztek kilátásba, amiért a kormány a hosszú távra tervezett erőmű-beruházásaikat ellehetetlenítve a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után váratlanul úgy döntött, hogy Németország szakít az atomenergia használatával.
Az atomerőművek üzemeltetését is felügyelő környezetvédelmi minisztérium a Der Spiegel cikkére reagálva közölte, hogy kizárólag a szolgáltatók feladata és felelőssége az erőművek leállítása, lebontása és a fűtőelemek biztonságos elhelyezése. Hozzátették, hogy az írásban szereplő alapítványi megoldásról eddig nem tárgyaltak.
A három német szolgáltató Fukusima előtt összesen 16 atomerőművet üzemeltetett, a svéd Wattenfall pedig további egyet. A 17-ből eddig 8 erőművet állítottak le. Egy atomerőmű megszüntetése igen költséges és hosszú folyamat. Az építmények bontása például 15-20 évig tarthat, és akár egymilliárd eurót is felemészthet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.