Válság és változás

Válság és változás – talán ez a két kifejezés hangzott el legtöbbször idén Krynica-ban, a 24. alkalommal megrendezett gazdasági fórumon. A lengyel fürdőváros szeptember elején megtelik a közép- és kelet-európai régió, illetve az Európai Unió politikusaival és üzletembereivel, akik azért érkeznek oda, hogy megvitassák a térség, illetve az EU helyzetét, valamint a jövőben kínálkozó lehetőségeket, és hasonlóan az elmúlt évekhez, témában ezúttal sem volt hiány. Abban a megszólalók többsége egyetértett, hogy egy új, válság-utáni korszakba lépett a világ, és a 2008-ban indult krízis alaposan megváltozott üzleti környezetet és a térségek gazdasági jelentőségének átrendeződését hagyta hátra, amelyhez Európának egyelőre nem sikerült alkalmazkodnia. Az EU rengeteget veszített versenyképességéből, az olyan riválisok, mint az Egyesült Államok és Kína ebből a szempontból alaposan elhúztak a közösség mellett és egyértelmű vélemény volt Krynica-ban, hogy ezen a helyzeten nagyon gyorsan változtatni kell.

A romló versenyképességi mutatók kapcsán több, egészen megdöbbentő tény is elhangzott a panelbeszélgetések során, így például az, hogy tavaly 2007-hez képest 18 százalékkal volt kisebb a beruházások értéke az EU-ban, de nem könnyíti meg a helyzetet a 27 millió munkanélküli, illetve az sem, hogy háromszor annyiba kerül az energia, mint például az Egyesült Államokban. A helyzet komolyságát jól mutatja a Világgazdasági Fórum jelentése, amely szerint az Európai Unió versenyképességi mutatója gyakorlatilag nem változott a múlt év óta, miközben például az USA, ha kis mértékben is, de javítani tudott, és hasonló volt a helyzet Japánnal is.

A probléma gyökereit sok megszólaló abban látta, hogy az Európai Unió túlságosan széttagolt, nem képes egységesen fellépni a világpiacon, pedig ez elengedhetetlen ahhoz, hogy elérje azt a méretet és gazdasági súlyt, amivel már eséllyel tudja felvenni a versenyt a vetélytársakkal. Erről beszélt többek között Janusz Piechocinski, lengyel miniszterelnök-helyettes a régió legnagyobb amerikai befektetője, a GE által kezdeményezett plenáris ülésen hozzátéve, hogy a közép- és kelet-európai régiónak is össze kellene fognia és egységesen fellépnie az új exportlehetőségek felkutatásában. Példaként egy közös dél-koreai kereskedelmi kirendeltséget említett. A lengyel politikus hangot adott azon véleményének is, hogy az európai intézményeket és jogszabályi környezetet is meg kell újítani.

Jelentős változásokra van szükség az energiapolitikában is azért, hogy az Európai Unió kezelni tudja a szektort érintő „trilemmát”. Ahogyan arra Hendrik Bourgeois, a GE európai ügyekért felelős alelnöke rámutatott annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni az energiaárak csökkentésére, az energiabiztonság megteremtésére és a fenntartható energiaellátásra vonatkozó, egymásnak is ellentmondó elvárásoknak a jelenleginél lényegesen nagyobb integrációra van szükség az energiapolitika és az egységesülő energiapiac területén, ráadásul minél előbb.

Hogyan tovább? Ahogy az egyik nagy lengyel bank elnöke fogalmazott, nem a Szent Grál keresésére, vagyis a minden problémánkra gyógyírt jelentő egyetlen megoldásra kell összpontosítani, hanem el kell kezdenünk dolgozni a változásokon többek között a jogi szabályozásban, az adózás területén, a befektetések ösztönzésében. A Krynica-ban felszólalók és az előadásokat, beszélgetéseket meghallgatók számára pedig egyértelművé vált az is, hogy ahhoz, hogy elkezdhessük ezt az égetően sürgős munkát szükség van a párbeszédre a politikusok, az üzleti szektor és a civil szféra képviselői között, hogy a legjobb gyakorlatok, tapasztalatok alapján indulhassanak el azok a változások, amelyek megerősíthetik az Európai Uniós globális versenyképességét.