Nem volt kötelező tagdíj a magánnyugdíjpénztárak többségénél

Kaptak elvileg egy utolsó esélyt a túlélésre a magánnyugdíjpénztárak, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi ígérete szerint ugyanis nem lesz visszamenőleges hatályú az a jogszabály, amely a pénztártak végelszámolását írja elő, ha a tagdíjat fizető tagság aránya 70 százalék alá csökkenne.

Az NGM a hétvégén arról írt közleményében, hogy az MNB adatai szerint a magánnyugdíj-pénztárak tagjai közül ma már alig néhány ezren fizetik a „havi, kötelező tagdíjat”, amelynek összege 2011 óta havi 10 ezerről 500 forintra csökkent.

„Kötelező” tagdíjat túl sokan nem is tudtak volna fizetni, hiszen ilyet a négy megmaradt közül csupán egyetlen pénztár írt elő eddig. Az MKB-nál kell a tagoknak havi ezer forintot fizetniük, ez egyébként a legkisebb kassza, tavaly év végén 4425 tagja volt. A többi magánnyugdíjpénztárnál jelenleg nulla forint a kötelező havi tagdíj. A pénztárak szerint tagdíjcsökkenés sem volt az elmúlt években, a Horizont szerint az NGM egyszerűen félreértelmezi a jegybank adatait. 2011-ben az egy tagra jutó magas átlagos befizetés oka az volt, hogy abban az évben könyveltek el a pénztárak 11,9 milliárd forintnyi még 2010-ről maradt függőben lévő munkáltatói befizetést. 2011-ben a körülbelül 100 ezres tagság valójában 220 millió forint tagdíjat fizetett be önkéntesen, míg tavaly a megmaradt 60 ezer tag 168 millió forintot fizetett.

Ha tagdíjat nem is kér, adományt három pénztár is szívesen elfogad a négy közül. Ennek pontos összegét azonban csak a legnagyobb, 39 ezer tagot tömörítő Horizont határozta meg, ők negyedévente 3 ezer forintot várnak. A Szövetség és az MKB sem zárkózik el a támogatástól, utóbbi pénztár, ha évente legalább 19 millió forintot sikerül begyűjtenie, 2017 végéig biztosan fenn tud maradni, de adományok nélkül is megél 2016 végéig. A Budapest Magánnyugdíjpénztár viszont honlapján azt írja: eddigi körültekintő gazdálkodása miatt felhalmozott tartaléka évekig biztosítja a további zavartalan működést, ezért nincs szükség sem adományra, sem pótlólagos tagdíjbefizetésre.

A négy nyugdíjpénztár közül három is aktív kommunikációba kezdett tagjaival. A Horizont tegnap elektronikus levélben kereste meg őket, amelyben egyrészt tájékoztat a fejleményekről, másrészt egy felmérést is készít. Ebben arra kíváncsiak, a tagság hajlandó lenne-e a magánnyugdíj-pénztár fenntartása érdekében díjat fizetni, illetve adománnyal hozzájárulni a működéshez. A Budapest nyitólapján arról tájékoztat, hogy a jogszabály értelmezése folyamatban van, napokon belül tájékoztatják a tagokat. A Szövetség pedig egy felhívással fordult a tagokhoz, amelyben arra kéri őket, legalább minimális összegű tagdíjat fizessenek be annak érdekében, hogy ne vesszen el a megtakarításuk.

Ez a minimális összeg egyébként elvileg akár egyetlen forint is lehet havonta. A beterjesztett törvényjavaslat szerint mindenképpen fizetni kell a tagoknak ahhoz, hogy a jövőben a pénztárak fennmaradhassanak. Arra viszont nincs jogszabály, hogy mennyinek kell lennie a minimális tagdíjnak. A hatályos törvény csak annyit ír erről, ha van ilyen, azt a pénztár alapszabálya határozza meg, a kormány által pénteken benyújtott törvényjavaslatban szintén nincs szó minimálisan elvárt összegről.