Lecsapnak a csempészekre

Jóváhagyták az Európai Unió külügyminiszterei, illetve védelmi miniszterei tegnap brüsszeli tanácskozásukon azt a tervet, amelynek értelmében az unió közös katonai művelettel veszi fel a küzdelmet a Földközi-tengeren működő embercsempész-hálózatokkal. A jövő hónapban induló művelet főhadiszállása Rómában lesz, és az az Enrico Credendino olasz admirális irányítja majd, aki korábban a szomáliai kalózok elleni uniós missziót vezette. Az embercsempészek elleni fellépéshez az ENSZ jóváhagyása teremtheti meg a jogi alapot.

Az akciónak három fázisa lesz – közölte az EU külügyi főbiztosa, Federica Mogherini. Az első a csempészekkel kapcsolatos információszerzés, a második a hajók felderítése, a harmadik a hajók megsemmisítése. A cél nem annyira ez utóbbi – tette hozzá Mogherini –, hanem a hálózatok “üzleti modelljének” a felszámolása. Kulcsfontosságú lesz a főbiztos szerint az együttműködés a líbiai illetékesekkel. (Líbia most gyakorlatilag két részre van szakadva, a nemzetközileg elismert kormány elmenekült a fővárosból. A hónap elején, az akcióterv kiszivárgásakor az ellenkormány illetékesei figyelmeztettek: úgy kérnek tőlük együttműködést az európai országok, hogy közben nem ismerik el őket.)

Az embercsempész-hálózat szétrombolása a migrációs kérdés megoldását célzó szélesebb európai terv része, ennek keretében ismertette a múlt héten Brüsszel a menekültek európai szétosztására vonatkozó javaslatokat is. A kvóták ellen szinte azonnal tiltakoztak a balti államok, valamint Csehország, Szlovákia, Magyarország vezetői – Orbán Viktor magyar kormányfő egyenesen őrült ötletnek nevezte –, majd Lengyelország is csatlakozott hozzájuk.

Nem azt mondjuk, hogy ne jöjjenek a bevándorlók – fogalmazott Ewa Kopacz miniszterelnök –, de elfogadható javaslatot akarunk. Kopacz a maga részéről az önkéntes döntés mellett van ebben a témában.

Váratlan támogatást is kaptak a kelet-európai országok a hétvégén: a francia miniszterelnök, Manuel Valls is úgy nyilatkozott, hogy a kvótarendszer soha nem felelt meg a francia álláspontnak. Valls a Riviérán, az olasz-francia határhoz közeli Mentonban beszélt, ahol az EuObserver szerint mostanában naponta kétszáz bevándorló érkezik Franciaországba, útban Nagy-Britannia, Németország vagy valamelyik skandináv ország felé. Franciaország már így is sokat tett – emlékeztetett a kormányfő arra, hogy 2012 óta ötezer szíriai, 4500 iraki menekült telepedett le az országban. A menekült státus egy jog – hangsúlyozta Valls –, nemzetközileg elfogadott kritériumok szerint meghatározva, ezért annak élvezőit nem lehet kvótákhoz kötni: valaki vagy menekült, vagy nem.

Európai határellenőrzési rendszerre volna szükség – tette hozzá Valls, további részletek nélkül. Ennél messzebb ment Nicolas Sarkozy volt államfő – aki hírek szerint újra indulna a posztért a 2017-es elnökválasztáson –, szerinte ki kellene dolgozni egy Schengen-2 rendszert, mert mostaniban a csalás inkább a szabály, semmint a kivétel.

Elég volt, menjenek haza

„Elég a bevándorlókból. Magyarország fogja vezetni a kvótaellenes frontot” címnel jelent meg interjú az olasz La Stampa napilapban Takács Szabolcs biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárral. Budapest ellenzi az EU által tervezett kvótákat - mondta Takács -, és a kelet-európai országok azon dolgoznak, hogy a lehető legszélesebb legyen az ezzel szembeni front. A politikus szerint a migráció okaira a kivándorlók országaiban kell megoldást keresni. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap debreceni sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: különbséget kell tenni menekültek és bevándorlók között, utóbbiak azért jönnek el hazájukból, mert jobb életet remélnek. “Brüsszel azt akarja, hogy aki idejön, maradjon itt, sőt még többen jöjjenek – állította Orbán. – Mi azt akarjuk, hogy ne jöjjenek már többen, és akik itt vannak, menjenek haza.”