Visszahúz az alacsony fizetés

„Tíz-húsz éve arra bazírozunk, hogy alulértékeljük a munkaerőnket” – mondta Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere a Világgazdaság múlt heti konferenciáján. A szlovákok vagy a lengyelek magasabb béreket fizetnek, és már jönnek fel a románok is. Szerinte ennek haszonélvezője a magyar állam és maga a tőkés, aki a befektetett pénzéért magasabb profitra tesz szert Magyarországon. Olcsóságunkat az Eurostat adatai is alátámasztják: a magyar munkaerőköltség egyharmada az EU-s átlagnak.

A Raiffeisen Bank egyik kutatása szerint a visegrádi országok bérszínvonalával összevetve tavaly 15-20 százalékkal alacsonyabbak voltak a magyar bérek, és a szakértők úgy vélik, a gazdasági növekedés egyik akadálya egyre inkább a növekvő munkaerőhiány. A bér­emelésekkel inkább csak egymástól tudnak elszipkázni szakembert a vállalatok.

„A munkaerőhiánnyal fokozottan érintett térségekben, például Székesfehérváron vagy Győrben, az ország többi részét meghaladó reálbéremelések kezdődtek meg 2015-ben” – mondta a Világgazdaságnak Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója. „Globálisan mérséklődhet a kereslet, de a munkaerőhiány tartós marad, így további jelentős béremeléseket fogunk látni” – emelte ki.

A Videoton vezére szerint azonban a béremelés rontja globális versenyképességünket. „Regionálisan nem lógunk ki a sorból, mert mindenhol drágul a munkaerő, így a relatív versenyképességünk nem romlik a szomszédokkal szemben” – fejtette ki Sinkó, aki szerint például Kínával, Vietnammal vagy Thaifölddel szemben romlik a helyzetünk. Hozzátette: az exportorientált országok egyre inkább tudatos árfolyam-politikával javítják a versenyképességet.

Kutatók viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy muszáj emelni a béreket. Vakhal Péter, a Kopint-Tárki kutatója szerint a bérek emelésével Magyarországon lehetne tartani az elvándorló munkaerő egy részét. „Ez még nem verné szét a munkaerőpiacot, de kockázatot jelentene a versenyképesség szempontjából” – vélekedett a kutató, hozzátéve, hogy van tartalék a magyar vállalatokban, és nem mennének tönkre kissé magasabb bérektől. Sinkó szerint a béremelés önmagában nem állíthatja meg a kivándorlást. „Jórészt álmok hajtják ki az embereket, nem tudják, hogy ezzel elveszítik gyökereiket. Ezen kellene változtatni.”

Meglehet, hogy már több kárt okoz az alacsony bér, mint amennyit használ. A Raiffeisen szerint több helyen a feldolgozóipari kapacitásbővítések éppen a megfelelő munkaerő hiánya miatt nem valósulnak meg. Vakhal Péter kiemelte: a versenyképesség csupán egyetlen eleme a bérek alakulása. Magyarország tavaly a 63. volt a Világgazdasági Fórum (WEF) listáján, három helyet rontva egy év alatt (a Kopint-Tárki a WEF versenyképességi jelentésének magyar partnere). A kutató úgy látja, sokkal fontosabb Magyarországon, hogy az intézményi környezetben és az oktatásban óriási a lemaradásunk, ezekkel lehetne kezdeni a versenyképesség javítását.