Milliárdos EU-támogatásokat temetnek maguk alá a cégek felszámolásai
Súlyos uniós milliárdokat kell visszafizetni azért, mert szabálytalanság történt a támogatás felhasználása során. A gazdasági operatív programból elvérzett projekteknél a leggyakoribb ok a cégek felszámolásba dőlése – derül ki a Miniszterelnökség nemrég frissített szabálytalansági listájából, amelyre a vizsgálat lezárulta után elméletileg 10 napon belül kell felkerülniük az ügyeknek. A cég tönkrement, nem tudja fenntartani, működtetni a támogatásból megvalósult projektet a szerződésben előírt ideig, ezért felbontják vele a megállapodást, és vissza kell fizetnie a támogatást. Ez a legtisztább eset, de bőven fordul elő ennél kacifántosabb is.
Összesen 1,4 milliárd forint támogatást követelnek vissza a főleg kerti gépeiről ismert Robix Hungary Mezőgazdasági Gépgyártó és Kereskedelmi Kft.-től. Másfél tucat projektre nyert el támogatást, többek között vállalatirányítási és e-kereskedelmi fejlesztésre vagy ipari tisztítástechnológiai gépcsalád kifejlesztésére európai piacokra. Elvégezték a fejlesztéseket, ám az uniós források utófinanszírozása tönkretette a céget, 300 millió forintos rés keletkezett, ennyi hiányzott a kasszából – így vezette le annak idején Németh László ügyvezető-tulajdonos, miért dőlt a Robix tavaly felszámolásba. A mérleg még ennél is cudarabbul festett: 2014-ben 431 millióra aszott a bevétel a korábbi 1-1,5 milliárdról, a veszteség 1,8 milliárd forint volt. Akkora riadalmat okozott a felszámolás híre, hogy a zirci képviselő-testület rendkívüli ülésre hívta Némethet, tudakolva, mi lesz a sorsuk az elbocsátott dolgozóknak. Az derült ki, hogy a felszámolás megakadályozhatatlan, de azért nem marad Robix nélkül a világ. Németh azt nem közölte, mennyire lesz teljes a reinkarnáció, de elmondta, hogy már bejegyeztek egy új céget, terhek nélkül, karcsúbb profillal fog működni, és a dolgozók egy részét is foglalkoztathatja.
Ennél sokkal nagyobb pénzekről van szó a Synergon Integrator Rendszerszolgáltató Kft. csődje, majd a nemrég elrendelt felszámolása miatt. A cég 708 milliós szerződést kötött a fenntartható fejlődést támogató mérési és energiamenedzsment-rendszer fejlesztésére, a smart grid okoshálózati rendszer kifejlesztésére pedig 180 milliósat. Hasonló a helyzet a brókerbotrányok idején összedőlt Buda-Cash Brókerház Zrt. integrált online pénz- és tőkepiaci szolgáltatás kifejlesztésével, itt a szerződéstől való elállás 289 millió forintot érint, a cégcsoporthoz tartozó ÉRB Bank Zrt.-nél pedig 38 milliót. Piacra jutási támogatásra érdemesítették a brókervonalról a Quaestor-birodalomhoz tartozó ETO Park Kft.-t, de a pénz lehívásáig valószínűleg már nem jutott el az ügy, legalábbis nincs visszakövetelt összeg a Tarsoly-projekt neve mellett.
Optikai szálak
A széles sávú internet fejlesztésre kiírt 10 milliárdos tender egykori nyertesei is felkerültek a szabálytalansági listára. A botrány még 2013-ban pattant ki: öt, egyazon napon alapított és ugyanazon tulajdonosi körbe tartozó projektcég vitte el a fejlesztést. A cégek hátterében Seychelle-szigeteki, illetve ciprusi anyák tűntek fel, sőt az egyik alapítót összefüggésbe hozták Seszták Mikóssal is. Az uniós pénzeket menedzselő NFÜ a botrány kipattanásakor úgy nyilatkozott, hogy a folyamat szabályosan zajlott, és nincs szükség vizsgálat indítására, bár a tulajdonosi háttér aligha felelt meg azon törvénynek, amely szerint költségvetési támogatást csak átlátható szervezet kaphat. Később változott a forgatókönyv, a Miniszterelnökség vizsgálata megállapította, hogy „nem minősül átlátható szervezetnek”, felmondták a támogatási szerződést, és a Ponet Kft.-től 316 millió, a Pannon Kft.-től 311 milliót követelnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.