Surjány Hús - háromszázmilliót engedett a felszámoló

Eddig nem kapkodtak a vevők a nemrég még az öt legjelentősebb húsipari vállalat között jegyzett a Surjány-Hús Kft. vagyonáért.

A tavaly májusban csődbe menekült, majd az év végén felszámolásba dőlt cég ingatlanaira egyetlen ajánlat sem érkezett az októberi határidőre, az állami felszámoló máris újra próbálkozik az eladással. A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. az első körben 1,7 milliárd forintért kínálta a törökszentmiklósi ingatlanokat és berendezéseket, második nekifutásra 300 milliót engedett az árból. A csaknem 4,9 hektáros ingatlanon fekvő üzemet – a beépített technológiával – és a 2,6 hektáron fekvő kivett szennyvíztisztító telep, legelő néven futó ingatlant együtt 1,4 milliárdra tartja a múlt héten megjelent hirdetményben. A vagyon nem tehermentes, az Erste Bank jelzálogát jegyezték be rá.

A Tóth Tibor agrárvállalkozó családi érdekeltségébe tartozó Surjány-Hús a fénykorában, 2011-ben még 16 milliárd forint árbevételt könyvelt el, ám a forgalma 2014-re 9 milliárdra apadt. Az évente menetrendszerűen termelt 200-300 millió forint nyereség pedig 2,5 milliárd forint veszteségbe fordult. A drámai eredményt a társaság a beszámolójában több tényezővel magyarázza.

Mindenekelőtt a keresletcsökkenéssel, amely miatt az alapanyagok, késztermékek szavatossága lejárt, kénytelenek voltak hulladékként értékesíteni azokat. Nagy árbevétel-kiesést okozott, hogy a cég egyik legnagyobb – de meg nem nevezett – vevője felmondta a szerződést, le kellett selejtezni a legyártott saját márkás csomagolóanyagokat is. A kegyelemdöfést az jelentette, hogy április végén a bank felmondta a hitelszerződést. Egy ideig úgy tűnt, megoldódik a helyzet, hiszen megjelent a kormányhatározat arról, hogy az állam készfizető kezességet vállal 2,48 milliárd forint tőkeösszegű hitelállomány 80 százalékára és további 500 millió forint hitel biztosítására. Ez azonban meghiúsult, az agrárminiszter későbbi közlése szerint erős érv szólt ellene: nagy volt a veszélye annak, hogy tiltott állami támogatásnak minősült volna. Az állami hátszélből annyi maradt, hogy a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a Surjány-Húst, így speciális szabályok szerint folyik a felszámolása.

Míg a konkurensek úgy vélik, a Surjány-Hús vesztét az okozta, hogy folyamatosan beruházott, ám közben nem sikerült erős márkát építenie, a cég inkább a virágzó feketekereskedelmet okolta. Az unióból származó tőkehús- és húskészítmény-„értékesítés a magyar adózás kikerülésével történt”, az áruházláncok ebben a rendszerben külföldről vásárolnak, „annak ellenére, hogy a termék alacsony minőségű” – foglalta össze a bukás okait a beszámoló. A végeredmény mindenesetre az lett, hogy az egykor gyorsan növekvő cég mintegy 5,2 milliárd forint kötelezettséget halmozott fel, ebből tavalyelőtt év végén 2,6 milliárd volt a kölcsön és kétmilliárd a szállítói tartozás. A könyvekben ugyanakkor 4 milliárd forintnyi gép, illetve ingatlan szerepelt, és bő egymilliárd forintnyi követelést tartottak nyilván.