Szerencse is kell a négy százalékhoz

Kissé optimistának tartják a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) makrogazdasági előrejelzését a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok, de nem elképzelhetetlen, hogy jövőre 4 százalék felett nőjön a magyar gazdaság.

Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza az alapfolyamatokat tekintve egyetért a gazdasági tárcával: a GDP-növekedést a lakossági fogyasztás és a beruházások fogják hajtani 2017-ben, utóbbit az erőteljes EU-s forrásfelhasználás támogatja meg. Ugyanakkor a nettó export hozzájárulása negatív lehet. A gazdasági tárca friss prognózisában jövőre 4,1 százalékos GDP-növekedés mellett 1,6 százalékos inflációval számolnak.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Az ipar szerepét átveszi a fogyasztás? Fotó: Móricz-Sabián Simon[/caption]

A 4 százalék feletti gazdasági növekedéshez szakértők szerint kellene egy kis szerencse is. Gárgyán Eszter úgy kalkulál, hogy a növekedési ütem jövőre 3,3–3,8 százalék között lehet. „A mezőgazdaság például két erős éven van túl, jövőre is kedvező időjárási viszonyokra lenne szükség, hogy tovább bővüljön az ágazat” – említett egy kockázatot a közgazdász.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője inkább a külső kockázatokról beszélt. Szerinte az eurózóna gazdasága még most sem stabilizálódott, ott még jövőre is laza monetáris politikára van szükség a növekedéshez. Ráadásul ha a Federal Reserve többször is kamatot emel, akkor annak negatív hatásai lehetnek a feltörekvő gazdaságokra, köztük Magyarországra is. Ürmössy Gergely úgy véli, hogy jövőre 3,4 százalékos lesz a GDP-növekedés, de elismerte, hogy a fogyasztás vártnál gyorsabb növekedése – amit a béremelések hajthatnak – ennél nagyobb növekedést is eredményezhet.

A kormány év végi költekezése viszont feljebb emelheti a GDP-növekedés ütemét. Gárgyán Eszter szerint ha olyan dolgokat finanszíroznak az idei költségvetés terhére, amelyek jövőre amúgy is megvalósultak volna, akkor kedvező a decemberi kiengedés. Ugyanakkor a magasabb hiány lassabb adósságcsökkentést is eredményez, azonban Gárgyán szerint még ezzel együtt is csökkenő pályán marad az államadósság. (A múlt év végén 74,7 százalék volt a GDP-arányos adósság.)

Ürmössy Gergely úgy látja, kedvező, ha az elsődleges, vagyis a kamatkiadások nélküli költségvetési egyenleg egyensúlyban van. Ez ugyanis semleges hatású a gazdaságra, de ha az elsődleges egyenleg deficites, akkor olyan intézkedésekre van szükség, amelyek tartósan, hosszú távon javítják a gazdaság teljesítményét. A járulékcsökkentést és az adócsökkentést jónak tartja a szakértő, de ha csak „egyszeri tételekkel”, költekezéssel növelik a deficitet, akkor annak nincs tartós növekedési hatása, ez is csak egyszeri lesz.

A fogyasztás jelentős növekedése viszont felpörgetheti az inflációt is. Ürmössy Gergely az NGM számításainál gyorsabb, 1,9 százalékos inflációt vár jövőre. Ez pedig azt jelenti, hogy hiába nem 0,9 százalékkal (az előzetes terveknek megfelelően), hanem 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak jövőre, így is év közbeni korrekcióra lesz szükség, hogy ne csökkenjen a reálértékük.

Gárgyán Eszter szerint már 2017 végére elérheti a jegybank 3 százalékos célját a pénzromlás üteme, ha nem lesz semmilyen hatás – például egy széles körű áfacsökkentés vagy rezsicsökkentés –, ami lefelé húzza. A lakossági fogyasztás bővülése mellett a kibocsátási rés pozitívvá válik (vagyis a gazdasági növekedés meghaladja a potenciális szintet), miközben a munkaerőpiac is egyre feszesebb. Ez mind feljebb tolja az inflációt – tette hozzá Gárgyán Eszter –, és nem látszik, hogy mi állítaná meg.